Teljesen indokolt lenne a Moszkvával szembeni további uniós szankciók meghozása, melyeket a Gazprom orosz gázvállalat európai tevékenységére is ki lehetne terjeszteni – vélte Andrzej Duda a Financial Times üzelti lapnak adott interjújában.
A lengyel államfő az Alekszej Navalnij ellenzéki politikus elleni hatósági fellépéssel, valamint a továbbra is megoldatlan grúziai és ukrajnai konfliktusokban játszott orosz szereppel indokolta felvetését.
Nincs más békés módja a nyomásgyakorlásnak egy olyan országgal szemben, amely megsérti a nemzetközi jogot. Addig nincs háború, amíg a nemzetközi jogot betartják. Ellenkező esetben mindig konfliktus keletkezik – fogalmazott a lengyel elnök az MTI tudósítása szerint.
A konfliktus elkerülésének egyetlen módja így a nemzetközi jog tiszteletben tartásának kikényszerítése, ez pedig „puskák, ágyúk és bombák nélkül″ csak szankciókkal lehetséges
– szögezte le Duda, hozzátéve, hogy Lengyelország készen áll a konszenzus kialakításának elősegítésére ebben a kérdésben.
A lengyel államfő szerint Josep Borrellnek, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének a jövő hónapra tervezett moszkvai látogatása hiba lenne, ha nem szabná annak feltételéül Navalnij szabadon bocsátását.
Alekszej Navalnijt azonnal őrizetbe vették az orosz hatóságok, miután január 17-én visszatért Berlinből Moszkvába. Az ellenzékit másnap harminc napos elzárásra ítélték egy fennálló büntetőjogi eljárás alapján. Navalnij támogatására Oroszországban szombaton tízezrek vonultak utcára országszerte, a tüntetések során több mint háromezer embert őrizetbe vettek.
Úgy gondolom, hogy ha korlátok közé szorítjuk a Gazprom gazdaságos működésének lehetőségeit az Európai Unió területén, akkor előrelépés történhet a nemzetközi jog, valamint az emberi és a politikai jogok oroszországi tiszteletben tartása felé, mivel (a Gazprommal szembeni fellépés) komoly fejlemény lenne Oroszország gazdasági érdekeinek szempontjából
– pedzegette a Financial Timesnak a lengyel elnök.
Duda az Európai Parlament csütörtöki, jogilag nem kötelező érvényű állásfoglalását visszhangozta. A testület szigorúbb szankciók bevezetését szorgalmazta Moszkvával, azon belül is Vlagyimir Putyin orosz elnök és belső körének tagjaival szemben, miközben a képviselők felszólítottak az Oroszországot Németországgal összekötő Északi Áramlat-2 földgázvezeték munkálatainak azonnali leállítására.
A lengyel elnök a Gazprom tevékenységének korlátozása alatt a gázvezeték építését is érthette, hiszen a 10 ezer milliárd eurós projekt többségi tulajdonosa a gázipari vállalat. Varsó mellett Kijev és a balti államok is ellenzik a gázvezeték megépítését:
attól tartanak, hogy ezzel csak növekedni fog Európa energiafüggősége Oroszországtól, ezt pedig Moszkva politikai nyomásgyakorlásra használhatja fel.
Pedig a gázvezeték már 94 százalékban elkészült, sajtójelentések szerint a Fortuna orosz csőfektető hajó pedig annak ellenére is folytatja az építési munkálatokat, hogy Washington szankciókat helyezett kilátásba a projekteben részt vevő vállalatokkal szemben. A gazdasági büntetőintézkedések fenyegetése miatt csaknem egy évre felfüggesztették a munkálatokat, de tavaly decemberben már újraindult a projekt kivitelezése a német felségvizeken.
Vasárnapi jelentések szerint a hajó már el is hagyta Németországot, és Dánia kizárólagos gazdasági övezetét képező felségvizeire érkezett. A skandináv ország január 15-től engedélyezte a munkálatok folytatását felségvizein, ezzel pedig az Északi Áramlat-2 építése a befejező szakaszba érkezett.