Február 9-én, egy videókonferencia keretében szervezik meg a Kínát és tizenhét kelet-közép-európai országot tömörítő 17+1 Együttműködés csúcstalálkozóját. Bizonyára szó esik majd az immáron örökzöld témának számító Belgrád–Budapest vasútvonal-felújítási projektről is. Kínai forrásunk szerint az együttműködés terén Szerbia jeleskedik.
Február 9-én tartja meg idei csúcstalálkozóját a Kínát és tizenhét kelet-közép-európai országot tömörítő 17+1 Együttműködés. Ezt egy külügyminisztériumi forrásunk erősítette meg, hozzátéve:
Orbán Viktor miniszterelnök elsőként jelezte vissza részvételi szándékát a találkozót kezdeményező kínai félnél.
Korábban volt némi bizonytalanság a pontos dátumot illetően, a február 9-ei időpontot először a CTK cseh hírügynökség lebegtette be. Szakértői körökben pedig meglepetés övezte a találkozó hírét, azt ugyanis sebtében kezdte el szervezni Peking. Ahogyan korábban az Index is megírta, a 17+1 Együttműködés összehívása a Biden-kormány megalakulásával van összefüggésben. Az Egyesült Államok és Kína közötti rivalizálás miatt ugyanis Peking számára fontos, hogy éreztesse jelenlétét a nyugati világban. Az Európai Unió és Kína közötti, decemberben bejelentett kereskedelmi megállapodás (CAI) után ezért Peking számára hab lesz a tortán, hogy az uniós tagállamokat is tömörítő kelet-közép-európai régióban is megmutathatja jelenlétét.
Az Indexnek nyilatkozott egy Kína kelet-közép-európai politikáját ismerő pekingi elemző, aki elmondta: a járványhelyzet miatt valószínűleg nem ez lesz a legambiciózusabb 17+1-csúcstalálkozó, már csak azért sem, mert a részt vevő országok vezetői videókonferencián értekeznek majd. Ugyanakkor leszögezte, hogy az esemény nem csak szimbolikus jelentőségű.
Peking számára fontos megismerni partnereinek céljait, hogy milyen elképzeléseik vannak az együttműködést illetően
– fogalmazott forrásunk. Ez nagyjából egybecseng azzal az általános elemzői vélekedéssel, miszerint Peking nagyobb proaktivitást várna el regionális partnereitől, a 17+1 Együttműködés ugyanis az elmúlt években látványosan elfáradt. Ezt a folyamatot tükrözi a sokáig megfeneklett Belgrád–Budapest vasútvonal felújítása is: a 2014-ben bejelentett, részben kínai tőkéből tervezett beruházás nagy politikai ellenállást váltott ki az Európai Unióban, korábban az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított a projekt magyarországi megvalósítása ellen. A magyarországi szakasz felújítására a nyertes konzorciumot 2019-ben hirdették ki, optimista becslések szerint 2021/2022-ben fejeznék be a munkálatokat. Ez azonban egyelőre nem látszik biztosnak, ráadásul mind Szerbia, mind Kína oldalán türelmetlenkedésre ad okot, hogy az eredeti tervek még a projekt 2015-ös befejezésével számoltak. Pekingi forrásunk vonakodott bármi konkrétumot elárulni a vasúti felújítás jövőjével kapcsolatban. Azt ugyanakkor kiemelte: Szerbiában jól vizsgázott az együttműködés, a vasúti szakasz felújítása is zajlik.
Éppen ezért a 17+1 Együttműködésen belül Szerbiát tekintjük az egyik legfontosabb partnerünknek. Persze szeretnénk, hogy Magyarország legyen a másik
– emelte ki forrásunk. Ez a megjegyzés azért érdekes, mert a kormány keleti nyitás politikája és a 17+1 Együttműködés keretein belül is többször hangzott el vezető magyar politikusoktól az a kijelentés, hogy hazánk Kína kapuja lenne az Európai Unióban. Ennek kivitelezése azonban a kezdetektől politikai akadályokba ütközött, ugyanis Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban is Peking trójai falovaként tekintenek a kezdeményezésre, a 2012-ben útnak indított 17+1 Együttműködésre. A magyar diplomácia által korábban kitűzött státuszt ezért egyelőre mintha a brüsszeli intrikáktól távolabb eső, ugyanakkor uniós tagjelölt Belgrád birtokolná.
(Borítókép: Orbán Viktor és Hszi Csin-ping 2017-ben. Fotó: Roman Pilpey / Pool / Getty Images)