Megkezdték hétfőn a francia képviselők a radikális iszlám elleni törvénytervezet vitáját a nemzetgyűlésben – írja az MTI.
Hazánk egy olyan szeparatizmus betege, amely közül a legjelentősebb, az iszlamizmus, a nemzeti egységet támadja
– fogalmazott az előterjesztés megfogalmazója, Gérald Darmanin belügyminiszter a parlamentben.
A két hetesre tervezett vitát megnyitó beszédében a tárcavezető egy olyan betegségnek nevezte a radikalizmust, amelyre szerinte a legjobb megoldást a szekularizáció jelentheti.
A szöveg tervezetében azonban nem szerepel sem az „iszlamista szeparatizmus" kifejezés – amelyet Emmanuel Macron államfő használt, amikor október 2-án tartott beszédében bemutatta a javaslatot –, sem pedig a „szekularizáció" fogalma. Ehelyett úgy fogalmaztak, hogy a törvény
a „köztársaság elveinek megerősítését" célozza annak érdekében, hogy megakadályozza, hogy vallási vagy etnikai hovatartozás alapján egyes csoportok elkülönülhessenek a társadalmon belül.
Az elmúlt hetekben a köztársasági elnök jelentős nyomást gyakorolt a muzulmán szervezetek képviselőire, hogy nyilvánosan is vegyék fel a harcot az iszlám radikalizmus ellen a Charlie Hebdo szatirikus napilapban szeptember elején újból közzétett Mohamed-karikatúrákat követő terrortámadások, Samuel Paty történelemtanár lefejezése és a nizzai katedrálisban három áldozatot követelő merénylet után.
Ezzel a szöveggel a kormánytöbbség nem a vallások, hanem az iszlamista előrenyomulás ellen harcol
– hangsúlyozta a belügyminiszter, akit a baloldali ellenzék egy része azzal vádol, hogy megbélyegzi a muzulmánokat, miközben a jobboldali ellenzék szerint nem elég szigorú a tervezet.
Gérald Darmanin egyébként bejelentette, hogy a Párizshoz közeli Pantin település nagymecsete – amelyet azért záratott be a rendőrség hat hónapra, mert októberben továbbították az utóbb lefejezett tanár ellen az interneten megjelent uszító felhívásokat –, most kinyithat, mivel „a mecsetet látogató hívek rendet raktak a köreikben".
Eric Dupond-Moretti igazságügyi miniszter szerint a törvény „megfelelő, gyors és rendszerszerű" büntetőjogi lehetőséget ad ahhoz, hogy „szankcionálni lehessen azokat, akik a köztársasági kereteken kívül próbálnak bandázni".
A kormány tervezete elsősorban technikai eszközökkel kívánja az állam és a közélet világnézeti semlegességét megerősíteni. A törvény lehetővé teszi azok megbüntetését, akik a közösségi oldalakon oly módon tesznek közzé személyes adatokat – és ezzel veszélyeztetik mások életét – mint ahogy az a meggyilkolt Samuel Paty esetében történt.
Az intézkedések közül az egyik legfontosabb, hogy minden állami támogatást élvező egyesületnek el kell magát köteleznie
a köztársaság értékei és elvei mellett.
A 10 ezer euró feletti külföldi adományokat ezentúl be kell jelenteni az adóhivatalnak. Ennek célja a külföldi fenntartású mecsetek jobb ellenőrzése.
Külön passzus foglalkozik az illegális egyesületi iskolák elleni küzdelemmel, és 3 éves kortól minden gyereknek kötelezővé teszi az óvodába járást. Ez alól csak a gyermek betegsége vagy a család speciális helyzete jelenthet kivételt, nagyon korlátozott módon.
Az olyan, elsősorban vallási alapítványi iskolák ellenőrzését is megszigorítja az állam, amelyeknek nem kötelező a közoktatási programot követniük, és "kihágások" esetén elrendelheti egy adott intézmény azonnali bezárását.
A törvény büntetni fogja a szüzességi igazolást kiállító orvosokat, és megerősíti a poligámia és a kényszerházasság elleni intézkedéseket is.
Marine Le Pen, a radikális jobboldali Nemzeti Tömörülés elnöke még múlt hét pénteken egy ellentervezetet nyújtott be a parlamentnek, amelyben az iszlamista ideológiák, valamint a muzulmán fejkendő viseletének betiltását javasolja minden nyilvános helyen.