Vakcinaellátottságát illetően Magyarország a középmezőnyben van – derül ki az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ most közölt adataiból. Románia és Lengyelország is többet kap az elvileg a piaci árnál jóval olcsóbb európai oltóanyagokból. Közben az Európai Parlament is a közös uniós vakcinastratégia jobb átláthatóságát sürgeti.
Az uniós vakcinastratégia nagyobb átláthatóságát sürgeti az Európai Parlament szakbizottsága. A Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság péntek reggel kiadott közleménye szerint a vakcinaelosztás körüli egyre nagyobb bizonytalanságot tényszerű adatszolgáltatással kellene ellensúlyozni.
Az Európai Parlament minden országtól kimerítő adatszolgáltatást vár el arra vonatkozóan, hogy mely tagállamokhoz pontosan hány adag vakcina érkezett
– fogalmazott a bizottság vezetője, Pascal Canfin. Hozzátette, erre vonatkozó adatokat a tagállamoknak kellene szolgáltatnia, egyelőre csak néhány ország számolt be a pontos készletekről.
Teljesítette viszont a szakbizottság kérésére az adatszolgáltatási kötelezettségét az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ. Az uniós intézet egy térképen tünteti fel a közös uniós vakcinabeszerzés alapján a tagállamokhoz eljuttatott vakcinák mennyiségét. Ebből kiderül, hogy Magyarország az ellátottságát illetően a középmezőnyben van.
Száz lakosra Magyarországon 5,1 adag uniós vakcina jutott, ami 414 630 adagot jelent.
Romániában száz lakosra 6,1, Lengyelországban pedig 6,4 adag vakcina jut. A szintén térségbeli uniós tagállam Horvátországban azonban ez a szám csak 2,8.
Ahogyan arról korábban az Index is írt, a közös uniós vakcinabeszerzés körül egyre nagyobb a felfordulás. Tavaly az Európai Bizottság vállalata, hogy a piaci árnál jóval alacsonyabban biztosítja a vakcinák beszerzését. Úgynevezett előzetes piaci kötelezettségvállalásokkal szerződött hat európai gyógyszergyártó vállalattal, ennek keretein belül támogatta kutatás-fejlesztésüket; a cél az volt, hogy minél gyorsabban elkészüljenek a termékek. Ezért cserébe a Bizottság a leszállítandó vakcinák mennyiségéről is megállapodott, erről viszont már a tagállamok egyeztetnek a gyógyszergyártókkal.
A jogérvényesítést azonban akadályozza a nagy nemzetközi kereslet: a vakcinák piaci ára felszökött, az európai gyógyszergyártók ezért vonakodtak leszállítani a megállapodásban lefektetett vakcinamennyiséget.
A szerződések ráadásul nem nyilvánosak, így azt sem tudni, hogy pontosan mennyibe kerül egy adag uniós vakcina, de titkolózik a szerződések végrehajtását vizsgálni hivatott Európai Csalás Elleni Hivatal, az OLAF is. A késlekedés miatt a tagállamok türelmetlenek, erről az indexnek Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter beszélt egy interjúban.
Az Európai Parlament januárban észlelte a késlekedésből és titkolózásból fakadó konfliktust, ezért már akkor az ügylet nagyobb átláthatóságára szólított fel. Január közepén meghallgatta a vakcinabeszerzési szerződéseket tárgyaló uniós megbízottat, Sandra Gallinát. Akkori nyilatkozata alapján az EP részletes tájékoztatást kapott a Bizottságtól, amit azonban az elmúlt hetek eseményei és a mai, nagyobb átláthatóságot sürgető nyilatkozat sem támaszt alá.
(Borítókép: Oltás egy szolnoki idősotthonban 2021. január 31-én. Fotó: Mészáros János / MTI)