Ismét csökkent Magyarország besorolása a The Economist brit hetilap által készített demokráciaindexen. A jelentés arról ír, hogy a korlátozó intézkedések miatt globálisan roncsolták az állampolgári jogokat. Egy napokban tartott hazai konferencián kutatók arra figyelmeztettek: a kormány hatalomgyakorlási eszközként tekint a krízisre.
Tovább csökkent Magyarország besorolása a londoni székhelyű EIU (Economist Intelligence Unit) think tank demokráciaindexén. A brit hetilap, a The Economist kutatóközpontja minden évben elkészíti nemzetközi rangsorát, amit rendre szemléz a hazai sajtó – a demokráciát és a jogállamiságot illetően ugyanis Magyarország következetesen csökkenő tendenciát mutat. Az idei elemzés különösen izgalmasra sikerült, mert a világjárvány hatásai is szerepelnek az eredményben. Ahogy az elemzés fogalmaz,
a kormányok által elfogadott lezárások és járványügyi korlátozások miatt 2020-ban az országok döntő többségében súlyosan sérültek az állampolgári jogok.
A kutatás egyébként a világ 167 államára terjed ki, a kutatóközpont a járványügyi korlátozások szempontjából azon szereplőket értékelte, ahol
Bár nehéz olyan demokratikus országot mutatni, ahol a járvány nem hozott kvázi autoriter fordulatot a kormányzásban, a pontszámok alapján a brit kutatóközpont elnézően viseltetik a jelenséggel szemben. A demokráciaindexen elérhető, maximális tíz pontból a globális átlag 5,37 pont lett, ami nem nagy visszaesés a tavalyi, 5,45 ponthoz képest. Az elemzés példaként említi Franciaországot, amely a szigorú korlátozások következtében az úgynevezett hibás demokrácia (flawed democracy) kategóriájába esett a legmagasabb szintet jelentő, teljes demokrácia országai közül. A legtöbb pontot Norvégia kapta 9,81 ponttal, őt Izland (9,37) és Svédország (9,26) követi. A legjobban pedig idén Tajvan fejlődött, a kelet-ázsiai ország egy év alatt húsz helyet lépett előre. A lista végén Észak-Korea (1,08), Kongó (1,13) és a Közép-afrikai Köztársaság (1,32) áll.
Hibás demokráciának számít Magyarország, amely 6,56-os pontszámával a 167 országot összegző lista ötvenhatodik helyét foglalta el.
Eggyel megelőzte hazánkat a Rodrigo Duterte elnök által vezetett Fülöp-szigetek, de jobb pontszámot kapott Dél-Afrika (7,05) és Brazília (6,92) is.
Térségünkben megelőz minket a politikai színtéren sokat kritizált Lengyelország (6,85), Bulgária (6,71) és Szlovákia (6,97), jobban teljesítettünk viszont Horvátországnál (6,5) és Romániánál (6,4).
A járványkezelésben azonban egész demokratikusan járt el Magyarország az elemzés szerint, legalábbis az éves bontást elnézve erre következtethetünk. 2019-hez képest ugyanis hét századdal, 6,63-ról esett vissza az ország értékelése. A korábbi adatok alapján pedig ezt anélkül is elérhetné Magyarország, ha a kormány nem rendeletekkel hozott, drákói szigorú korlátozásokkal vezetné az országot. 2014 és 2015 között például jóval nagyobb mértékben, 1,4-del csökkent Magyarország értékelése. A lista hitelességét az is megkérdőjelezi, hogy a legtöbb pontot hazánk 2006-ban, a kemény rendőri fellépéssel levert tüntetések évében kapta. Az EIU akkor 7,53 ponttal értékelte a demokrácia helyzetét Magyarországon.
A járvány elleni fellépés súlyosabb következményeire figyelmeztetnek azonban magyar kutatók. A múlt héten a 24.hu írt a Járvány, vakcina, társadalom című szakmai konferenciáról, amelyen elhangzott:
A krízishelyzetre adott reakcióként az állam hatalma megerősödik, monopolizálja az erőforrásokat, felerősödik az állami beavatkozás, és az információhoz való hozzáférés szoros kontrollja.
Az eseményen mások mellett Örkény Antal, az ELTE Társadalomtudományi Karának tanára tartott előadást, szerinte a magyar kormány eszköztárában fontos szerepet kap az úgynevezett krízisfaktor. Ez először a 2008-as világválság idején jelent meg, amelynek hatékony megoldása fontos eszköz volt a választási győzelemhez. 2015-ben jött a menekültválság, amikor egy egyébként valóban kritikus szituációból apokaliptikus körülményeket konstruáltak, most pedig a koronavírus-járvány kapcsán teszik bizonytalanná a társadalmat.
(Borítókép: Egy ember sétál az üres John F. Kennedy repülőtéren 2020. április 16-án. Fotó: Spencer Platt / Getty Images)