Az Európai Bizottság nem kommentálja a sajtóban megjelent szivárogtatásokat
– reagált az unió döntéshozó szerve a Magyar Nemzetnek a Reuters hírügynökség értesüléséről szóló megkeresésére.
A Reuters egy kiszivárgott belső dokumentumra tegnap azt írta, hogy
az EU 750 milliárd eurós helyreállítási alapja rendelkezésre állása előtt MAGYARORSZÁGNAK meg kell reformálnia a közbeszerzési törvényeit.
Ennek célja a Reuters értesülése szerint az, hogy visszaszorítsák a rendszerszintű korrupciót az alap forrásainak lehívása előtt. Lényegében az EB törvénymódosításhoz kötötte a források kifizetését. Legalábbis a hírügynökség szerint.
Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter kedden álhírnek nevezte az értesülést, mondván, hogy a kormány semmilyen megkeresést nem kapott Brüsszeltől a közbeszerzési törvény ügyében.
A gazdaság újjáépítését célzó pénzek folyósításához a tagállamoknak saját, finanszírozási célokat is tartalmazó helyreállítási tervet kell készíteniük, ami még folyamatban van, legkésőbb áprilisban kell a végleges terveket elküldeni az EB-nek. Ezt követi a tervek bizottság általi kiértékelése, és a várakozások szerint még a portugál EU-elnökség idején döntés születik a támogatások első részleteinek folyósításáról – mutat rá a Magyar Nemzet.
Éppen ezért a lapnak küldött válaszában az EB hangsúlyozta: még egyeztetés folyik a tagállamokkal a helyreállítási tervekről, és nem tart ott, hogy hivatalos véleményt mondjon a tervezetekről, sőt, amúgy se mond véleményt a nem végleges dokumentumokról.
A biztosi terület mindenesetre hozzátette:
a tagállamoknak természetesen mindenkor követniük kell a korrupció, a csalás, illetve az összeférhetetlenség elleni küzdelemről szóló uniós és nemzeti előírásokat.
Ahogy az Index is megírta, a Reuters értesülései szerint az Európai Bizottság január 26-án írt levelet az Orbán-kormánynak arról, hogy milyen változtatásokra lenne szükség. Aznap ráadásul még ki sem derült, hogy a magyar kormány egyik napról a másikra hogyan alakította át a közbeszerzési piacot. Az új szabályozás lényege, hogy gyakorlatilag néhány nagyobb cég között osztja fel a teljes piacot.
Ettől függetlenül a Magyar Nemzet rámutat: a tagállamok helyreállítási tervei akkor kerülnek az EB vizsgálódó szemei elé, ha a helyreállítási alapról szóló rendelet hatályba lép. Erről pedig a héten szavaz az Európai Parlament.