Sajtóhírek szerint az Európai Bizottság a közbeszerzési eljárások felülvizsgálatát kérte a magyar kormánytól, amit Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter tagadott. Mi történt valójában?

Az Európai Bizottság reagált az ügyre azzal, hogy feltételezett szivárogtatásra alapozott újsághíreket nem kommentálunk.

A kérdésnek bizonyára köze van a következő hét éves költségvetés, illetve a járvány miatt létrehozott újjáépítési alap körül tavaly lezajlott, jogállamisági vitához...

Én sem szeretném kommentálni az esetet. Azt ugyanakkor meg tudom erősíteni, hogy a közbeszerzési eljárásokat illetően párbeszéd zajlik a Bizottság és a tagállamok, így Magyarország között is. A korábbi évek gazdasági környezetet vizsgáló országjelentéseiből, kormányzásjavító ajánlásaiból kiderül, hogy a bizottság foglalkozik a kérdéssel.

Úgy gondoljuk, a jobb átláthatóság segítené a közpénzek, így az uniós támogatások eredményesebb elköltését.

A jogállamisági mechanizmusról zajló, tavalyi vita valamennyi oldalon felborzolta a kedélyeket. Majd lezárásakor mindenki, a magyar kormány, az Európai Parlamentben ülő ellenzékiek és a Bizottság is sikerként értékelte. Pontosan miben állapodtak meg a felek?

A vita célja az volt, hogy időben megszülessen a megállapodás az 1100 milliárd eurós, hétéves költségvetésről, amit a járvány okozta kihívások miatt egy jelentős, több mint 700 milliárd eurós alappal is kiegészítettünk. Utóbbi célja az, hogy a járvány után eredményes újjáépítés induljon el az unióban. Nem a múltbéli állapotokat akarjuk helyreállítani, hanem olyan, közösen meghatározott célokat előmozdítani, mint a zöld, vagy a digitális átalakulás. Az ehhez kapcsolódó nemzeti tervek előkészítése valamennyi tagországban jelenleg is zajlik. Ezzel összefüggésben került elő az a korábbi javaslat, mely szerint fontos lenne az uniós alapok jobb hasznosulása. Ennek érdekében, ha valamelyik tagországban uniós pénzügyi érdekeket sért a jogállami intézmények működése vagy éppen működésük hiányosságai,

Az egyik vitatott pont szerint az Európai Bizottság is indíthatna jogállamisági eljárást. Ebben végül született megállapodás? 

A bizottságnak feladata, hogy az uniós költségvetés védelme érdekében nyomon kövesse a jogállamisági kereteknek az érvényesülését, a hatáskört január 1-től birtokolja is. Ha az új mechanizmus keretében problémát észlel valamelyik országban, először az érintett tagállammal fog kapcsolatba lépni. Aztán a tagállami reakció függvényében eldönti, hogy további intézkedések elfogadását javasolja-e a Tanácsnak. Ez azonban egy új eszköz, a szükséges belső szervezeti folyamatokat még a testületen belül is tisztázni kell. Elindult tehát egy felkészülési időszak, amiben az Európai Bíróság várható iránymutatását is figyelembe vesszük. Korábban ugyanis Magyarország és Lengyelország is jelezte, hogy a bírósághoz fordul az új eszköz felülvizsgálatának érdekében. 

Egy másik uniós alapról, az úgynevezett SURE programról is olvasni. Ezzel a járvány miatt veszélybe került munkahelyek megtartását támogatja az EU, Magyarország a napokban 504 millió eurós, hitel alapú támogatás második részét kapta meg. Csakhogy a mindössze négy millió lakosú Horvátországnak több mint egymilliárd eurót biztosítottak. Mi az oka a nagy eltérésnek?

Valószínűleg Horvátország többet igényelt. Az Európai Bizottság a SURE keretében összesen 504 millió eurót folyósított Magyarországnak kedvező kamatozású, hosszú lejáratú hitel formájában. Ezenfelül Magyarország úgy döntött, hogy egyéb uniós alapokból is több tíz milliárd forint vissza nem térítendő támogatást is felhasznál ezekre a célokra.

A munkahelyeket elsősorban a vakcinák hiánya fenyegeti. Az Európai Bizottság már tavaly szerződést kötött több európai gyógyszergyártó vállalattal, a szállítmányok azonban lassan érkeznek. Mi az oka a késlekedésnek?

Szeretnénk már túl lenni a járványon, a megelőző intézkedéseken. Ehhez egyrészt fontos a korlátozások betartása, másrészt az, hogy megfelelő szintű legyen a beoltottság. Ezért minden fórumon kérjük, hogy mindenki jelentkezzen az oltásra. A hajlandóság egyébként növekszik is, igaz, Magyarországon is még mindig 50 százalék alatt van azok aránya, akik biztosan beoltatnák magukat. Ennek növelése érdekében a tagországok mellett a Bizottság is kampányt indított. Eddig  nagyjából tizenhét millió európai kapott vakcinát, Magyarország pedig a beoltottság szempontjából globálisan a 20-25-ik helyen van. Eddig ugyanis több mint 300 ezer magyar polgár kapta meg az első oltást, a vakcinák zöme pedig az európai keretszerződések alapján érkezett. Úgy gondolom, a Bizottság időben észlelte a kihívást és támogatta az oltóanyagok finanszírozását, a közös fellépést. Ennek eredményeként  az európai gyártású oltóanyagokkal kapcsolatban létrejött egy közös beszerzési keret. Ebben minden tagország részt vesz, képviseltetik magukat a projekt irányítóbizottságában. Közös beszerzés nélkül egyes tagállamok akár oltóanyag nélkül is maradhattak volna, de a közös projektben a felelősség is közös: minden szerződés kialakításában minden tagország részt  vett. A késlekedéssel kapcsolatos kritikákat illetően pedig ismernünk kell egy korábbi döntés mögötti dilemmát, hiszen a gyors cselekvés közös érdek, miközben az oltóanyagok iránti bizalom megteremtése vizsgálatokat, tehát időt igényel. Úgy gondolom, hogy a közösen beszerzett oltóanyagok iránti bizalmat növelte az uniós gyógyszerügynökség  vizsgálata.

Ennek a problémának a megoldására létrehoztunk egy munkacsoportot, amely azt vizsgálja meg, mely gyártókapacitásokat lehetne bevonni a vakcinagyártásba. Szintén tanulmányozzuk, hogy vészhelyzet esetén hogyan lehetne a klinikai vizsgálatokat meggyorsítani. Meg kell ugyanakkor jegyezni, hogy kezdeti késlekedések után felgyorsult a szállítás. Uniós szinten a februári adag mellett márciusban további 55 millió vakcina érkezik majd, a második negyedévben pedig újabb 300 millió. Ezt figyelembe véve tűzte ki célul a Bizottság, hogy a nyár végére az Európai Unióban elérjük a 70 százalékos átoltottságot a felnőttek körében. Ezen kívül vannak még keretszerződések olyan oltóanyagokra, melyek még nem kaptak engedélyt, de folytatunk tárgyalásokat más gyártókkal is, ezek tovább növelhetik a kínálatot

Optimista előrejelzésekből eddig sem volt hiány, viszont a gyógyszergyártók vonakodnak teljesíteni a Bizottság által korábban kitűzött célokat. Milyen eszközeik vannak a szerződésben foglaltak érvényesítésére?

Amennyiben a gyógyszergyártó előre tájékoztat,  indokolt esetben előfordulhat fluktuáció a szállításban. Az volt a probléma, hogy az egyik gyógyszergyártó esetében nem volt világos, miért nem szállítják le a vakcinákat. Az előzetes keretmegállapodások arról rendelkeznek, hogy a gyártók fejlesztik és tesztelik az oltóanyagot, majd engedélyeztetik azt. Közben megkezdik a gyártást, és az engedélyezés után szerződést kötnek a tagállamokkal. Ebben határozzák meg a szállítás pontos részleteit. A konkrét szállítási szerződéseket a tagállamok kötik meg, az oltóanyagárakról viszont maga a keretszerződés rendelkezik. Fontos ugyanakkor megemlíteni, hogy a vakcinaárakról is az irányítóbizottság állapodott meg, vagyis valamennyi tagország részt vett azok meghatározásában. Uniós forrásokból egyébként jelentős, 2,7 milliárd eurónyi összeg került a különböző oltóanyagok fejlesztésére.

Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen eddig kétszer telefonált vakcinagyártóknak annak érdekében, hogy biztosítsa a vakcinák leszállítását. Volt más olyan eset, hogy a legmagasabb szinten kellett közbelépni a gyógyszergyártók kötelezettségeinek teljesítése érdekében?

Jelen pillanatban arra összpontosítunk, hogy biztosítsuk az időbeni szállítást, ezért ha szükséges, a Bizottság a legfelsőbb szinteken is fellép a szerződésben meghatározottak teljesítése érdekében. Ugyanakkor egyelőre nem jogi ügyként kezeljük a helyzetet, hanem a gyártókat kívánjuk rábírni a vakcinák időben történő célba juttatására. Azt is figyelembe véve persze, hogy jelentős forrásokat kaptak a gyártók az oltóanyagok kifejlesztésére. 

Vészhelyzetben nem lehet az megoldás, hogy a gyógyszergyártók raktárait lezárják addig, amíg nem teljesítik a szerződésben meghatározott oltóanyagmenyiség leszállítását?

Bizonyára lehetne ilyen jogi lépéseket tenni, de nem lenne etikus. Ha van olyan megrendelés, amely az Európai Unióval kötött szerződések kapacitását nem érinti, azoknak teljesítését engednünk kell. Globális felelősségvállalásunkkal szembe menne, ha ezt nem engednénk. Bevezettük viszont az átláthatósági mechanizmust, aminek segítségével ellenőrizni tudjuk, hogy pontosan hogyan alakul a gyártás és a szállítás. Nem akarunk korlátozásokat bevezetni, de ellenőrizni szeretnénk, hogy ezek a gyártók teljesítik-e a szerződési kötelezettségeiket az uniós tagországok felé. 

Az átláthatóság többször szóba került, miközben épp a keretszerződések esetében ez nem teljesül maradéktalanul. A vakcina árak például nem nyilvánosak. Fog ez változni?

Mivel egy jelentős, globális versenyben álló iparágról van szó, a gyártók a legtöbb esetben ragaszkodnak a szerződés egyes elemeinek titokban tartásához. A jobb átláthatóság érdekében azonban a Bizottság konzultált a gyártókkal és sikerült elérnünk, hogy már három szerződés, – az érzékeny információk kitakarásával – nyilvánosságra kerüljön. 

Nem rég az Index Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterrel készített interjút. Ebben a tárcavezető azzal indokolta az orosz és a kínai vakcinák beszerzését, hogy míg Magyarország az uniós vakcinákra vár, naponta ötven, száz ember halálát okozza a járvány. Hogyan reagál erre a Bizottság?

Az uniós közélet demokratikus, így a kritika is része. Azonban a közös beszerzés minden lépéséről, valamennyi kormánynak tudomása volt, minden lépés a tagországok képviselőinek egyetértésével történt. Novemberben épp a magyar kormány részéről hangzott el, hogy a közös beszerzés részleteit figyelembe véve a tömeges oltás április-május környékén kezdődhet el.

Ahogyan azzal is tisztában vannak a tagországok kormányai, hogy március után már százmilliós nagyságrendű vakcinaszállítmányok lesznek. 

Hogyan értékeli a Bizottság, hogy Magyarország orosz és kínai vakcinát vásárolt?

Az Európában gyártott vakcinákra kötött megállapodás nem korlátozza azt, hogy egy tagállam külső, harmadik országokban működő gyártókkal tárgyalásokat folytasson. Ahogyan arra is van lehetőség, hogy a tagországi egészségügyi hatóságok a vészhelyzeti körülményekre hivatkozva engedélyezzenek egy vakcinát. Egyébként uniós bevizsgálásukat is kérhetik az Európán kívüli vakcinagyártók – ebben az esetben azonban ugyanúgy meg kell várni a teljes folyamatot. A közös beszerzésekkel lekötött vakcinák esetében arra törekszünk, hogy minél gyorsabban megtörténjen az engedélyezési folyamat. Ennek érdekében az Európai Gyógyszerügynökség már azt megelőzően elkezdi tanulmányozni a rendelkezésre álló anyagokat, hogy a gyártók befejeznék a vakcinák teljes körű tesztelését.

Mégis, mintha ellenállás, ellenérzés övezné az orosz és a kínai vakcinák beszerzését a Bizottság részéről...

Sem ellenállásról, sem ellenérzésről nem tudok. Mivel a közös megállapodással nem ellentétes, erről nem érdemes több szót ejteni.

Az Európai Unió nemzetközi presztízsét, geopolitikai helyzetét nem ássa alá az, hogy Magyarország orosz és kínai vakcinát rendel?

Jelen pillanatban mindenki arra összpontosít, hogy minél előbb túl legyünk a járványon. Észben tartjuk közben azt, hogy a világ száznál több országában egyáltalán nincs oltóanyag. Ők rászorulnak a gyártási kapacitással rendelkező országok segítségére. Ebben elkötelezett az Európai Unió, ezért támogatjuk a vakcinák igazságos elosztását célzó COVAX-kezdeményezést. Ha logikusan átgondoljuk, nemsokára nagyon sok oltóanyag elérhetővé válik, a jelenlegi, első időszak a legnehezebb. Közös felelősség, hogy globálisan mindenhova eljusson vakcina, ebben bőven lesz majd európai oltóanyag is. 

Korábban Ursula von der Leyen a geopolitikai unióval kampányolt. Ezzel szemben Joseph Borell külügyi és biztonságpolitikai főképviselő moszkvai látogatása során kiderült, hogy Oroszország nem tekinti egyenlő félnek az Európai Uniót. Javíthat az uniós vakcinadiplomácia ezen a helyzeten?

Az Európai Unió nyáron elsők között támogatta a járvány elleni globális fellépést, hogy a fejlődő, gyártókapacitással nem rendelkezőországok se maradjanak majd vakcina nélkül. Főképviselő úr látogatása nem az oltóanyagról szólt, hanem arról, hogy sikerülhet-e javítani a kapcsolatokat Oroszországgal. Erre kaptunk választ.

(Borítókép: Sóki Tamás / Index)