Az online tér szigorúbb ellenőrzését sürgeti a demokrata értelmiség, amire eddigi intézkedései alapján a Biden-kormány vevő lehet. A jobboldal szerint azonban veszélyes vizekre evez az új politikai elit, ezzel ugyanis a kormány kezébe adnák a jogkört, hogy eldönthesse: mi az igazság, és mi nem az.
Kivágta a biztosítékot a New York Times február elején közölt cikke, amelyben a szerző arra a kérdésre kereste a választ: hogyan léphet fel Joe Biden kormánya a radikalizálódott Trump-hívekkel szemben? A Capitolium ostroma címen a történelembe bevonult január 6-ai tüntetések a mai napig foglalkoztatják az amerikai közéletet, amit persze a volt elnök, Donald Trump ellen indított közjogi felelősségrevonási, vagyis impeachment eljárás is a felszínen tart. Míg azonban a demokraták a „belföldi terrorizmustól” tartva erélyes fellépést követelnek, a jobboldal az állam túlterjeszkedésére figyelmeztet, és cenzúrát emleget.
Olaj volt a tűzre a New York Times cikke, pedig a szerző inkább szakértők véleményeit írja le, melyek között akadt konstruktív gondolat is. Egy neonáciból lett jogvédő például azt fejti ki, hogy a Trump-híveket fertőző összeesküvés-elméletek elsősorban anyagi, szociális helyzettől függően terjednek. Vagyis – írja a szerző – ha a Biden-kormány a jobboldali radikalizmus ellen akar fellépni, akkor mindenekelőtt sikeres, a közemberek érdekeit szolgáló gazdaságpolitikát kell folytatnia. De érdekes a cikkben előkerülő két demokrata képviselő korábbi törvényjavaslata is. Ez az online tartalomszolgáltatást szabályozná úgy, hogy az agresszív tartalmakat fogyasztók számára a techvállalatok algoritmusai ne kínálhassanak további, még durvább anyagokat – annak ellenére, hogy üzleti érdekük egyébként éppen ezt szolgálná.
Igaz, a jobboldalon sem ezek a gondolatok váltották ki az aggodalmat. Megszólal viszont a cikkben Joan Donovan, a Harvard Egyetem kutatásvezetője, aki lényegében a Capitoliumnál történtek utáni teljes megtorlást sürget.
A Biden-kormány felállíthatna egy ténymegállapító bizottságot, ahogyan a 2011. szeptember 11-ei események után is történt. Ez a Capitolium január 6-ai ostroma megszervezésének körülményeit vizsgálná meg
– fogalmaz Donovan, hozzátéve, hogy „ideális esetben” olyan emberek nyomoznának a testületben, akiknek alapos ismereteik vannak a „szélsőjobboldali milíciákról” és a „fehér felsőbbrendűséget hirdető csoportokról”. De Donovan a techvállalatoktól is nagyobb átláthatóságot követelne. Olvasatában ez azt jelentené, hogy a Biden-kormány könnyebben hozzáférne egyes, a közösségi médiában radikális csoportokhoz csatlakozó vagy trumpista tartalmakat megosztó személyek adataihoz.
A cikk ezen a ponton jut el a jobboldalt legjobban kiborító gondolathoz. Több megkérdezett szakértő is támogatná ugyanis, hogy a Biden-kormány egy úgynevezett
„valóságcárt” hozzon létre a dezinformáció és a belföldi terrorizmus megfékezésére.
Elképzelésük szerint a valóságcár egy olyan kormányzati munkacsoport felállítását jelentené, amelyik összehangolná a területtel foglalkozó hivatalok tevékenységét. Ez azonban nem csak a rendszerben előforduló felesleges bürokratikus köröket iktatná ki. Új jogosítványokkal is felruházná a kormányt, a cikkben megszólaló egyik szakértő szerint például lehetőséget biztosítana a techvállalatokkal folytatott rendszeres párbeszédre, így támogathatná a cégeket a „dezinformációs és szélsőségesekkel kapcsolatos problémák megoldásában”.
A Biden-kormány vezetése alatt álló Fehér Ház egyébként január végén átfogó fenyegetésértékelést indított el, az FBI és a Belbiztonsági Minisztérium által vezetett felülvizsgálat bizonyára több gondolatot átemel majd a New York Timesban megszólaló szakértők javaslataiból.
Magas rangú tisztviselőkre hivatkozva legalábbis a Politico egy korábbi cikkében azt írta: általános az egyetértés a Fehér Házban arról, hogy a jelenséget nemzetbiztonsági fenyegetésként kell kezelni.
A magyar származású történész, Frank Füredi szerint azonban
ezzel a kormányt ruháznák fel azzal a jogkörrel, hogy eldönthesse, mi igaz, s mi nem.
A magyar nyelvű Látószög blogon közölt írásában Füredi hozzáteszi, korábban a New York-i Egyetemen működő Leonard Stein Üzleti Tanulmányok és Emberi Jogok Központja kezdeményezte, hogy a kormány hozzon létre egy új Digitális Szabályozó Hivatalt.
A Spectator konzervatív brit portál szintén támadja a New York Times cikkét és a Biden-kormány körül megjelenő, etatista gondolatokat. Arra hívják fel a figyelmet, hogy a korábbi demokrata elnök, Bill Clinton egyszer már előállt egy hasonló ötlettel. Clinton egy, az elnöktől függetlenül működő szövetségi ügynökség felállítását vetette fel, amely semleges tényellenőrző felületként működött volna az interneten terjedő álhírek megállítására.
Külön biztosítékok a politikai semlegességről? Teljes függetlenség az elnöki hivataltól? Napjainkban Clinton kezdeményezése bájosan cseng
– írja a Spectator.
Borítókép: Joe Biden – AFP / Fotós: Mandel Ngan