Sérti az európai uniós jogot, hogy Magyarország a Stop Soros néven elhíresült 2018-törvénycsomagban bünteti a menekülteket segítő civil szervezeteket, és akadályt gördít a nemzetközi védelemre irányuló eljárásokhoz való hozzáférés elé – ismertette főtanácsnoki álláspontját az Európai Unió luxemburgi székhelyű bírósága csütörtökön. A főtanácsnoki vélemény szerint 

Magyarország a  2018-as jogszabályi reformmal megnehezítette a nemzetközi védelemre irányuló eljárásokhoz való hozzáférés feltételeit, valamint a nemzetközi védelmet kérelmezők számára tanácsadás és segítség nyújtását célzó tevékenységek gyakorlásának feltételeit. Magyarország egyrészt a nemzetközi védelem iránti kérelmek tekintetében új elfogadhatatlansági okot vezetett be, amely ahhoz kapcsolódik, hogy a kérelmező Magyarország területére való érkezése előtt biztonságos tranzitországon keresztül haladt át. Másrészt e tagállam bűncselekménynek minősítette az arra irányuló szervező tevékenységet, hogy nemzetközi védelemre irányuló eljárást indíthassanak olyan személyek, akik nem tesznek eleget a nemzetközi védelem megadására vonatkozó nemzeti jogi kritériumoknak, valamint korlátozásokat írt elő azon személyek tekintetében, akikkel szemben ilyen bűncselekmény miatt büntetőeljárás van folyamatban, vagy amiatt büntetést szabtak ki.

A magyar Országgyűlés 2018 júniusában fogadta el a Stop Soros törvénycsomagot, amelynek alapján büntető törvénykönyvi (Btk.) tényállás lett az illegális bevándorlás támogatása.

Atanasziosz Rantosz főtanácsnok szerint az ilyen tevékenység büntetendőnek minősítése ellentétes azzal az EU-s rendelkezéssel, amely biztosítja, hogy segítséget nyújthassanak a nemzetközi védelmet kérelmezőknek.

A főtanácsnoki vélemény előrevetíti, hogy mi lesz az Európai Bíróság ítélte az ügyben.

(Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök és Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes  miután elfogadták  a kormány Stop Soros törvénycsomagját az Országgyűlés plenáris ülésén 2018. június 20-án. Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI)