A Székely Nemzeti Tanács kezdeményezésének célja, hogy a nagyrészt nemzeti kisebbségek által lakott régiókat megkülönböztetett figyelemmel, egyúttal egyenlően kezeljék az uniós tagállamok többségi nemzeteivel.
A Székely Nemzeti Tanács nemzeti régiókkal kapcsolatos európai polgári kezdeményezése most fordult rá az utolsó szakaszra, a meghosszabbított aláírásgyűjtési időszak határideje 2021. május 7. Ahhoz, hogy az Európai Bizottság foglalkozzon az üggyel, már összegyűlt a kritériumnak megfelelő aláírásszám (ehhez minimum 1 millió aláírás szükséges), és összesen 7 országban kell megfelelni lakosságszám-alapú kvótának.
A kezdeményezést jelenleg 1 millió 140 ezren írták alá,
a kvótát Magyarországon, Romániában, Szlovákiában, Litvániában, Lettországban, Spanyolországban, Svédországban, Szlovéniában és Horvátországban sikerült teljesíteni.
A kampány lebonyolítóinak azonban nem szabad hátradőlniük, ugyanis ezeket az aláírásokat a lejárati határidő után fölülvizsgálják, és valószínű, hogy találnak majd néhány ezer, esetleg néhány tízezer érvénytelen aláírást. Ez azért lehet érdekes, mert
Magyarország, Románia és Szlovákia kivételével szinte mindenhol az a helyzet, hogy csak kevéssel több az aláírás az előírtnál.
A petíció elindítói különösen figyelnek erre, hiszen elképzelhető, hogy az Európai Bizottság hasonlóan áll majd a nemzeti régiókról szóló kezdeményezéshez, mint a Minority SafePackhez, amely végül januárban elbukott.
A Székely Nemzeti Tanács kezdeményezése rögös utat járt be, hiszen rögtön egy hatéves pereskedéssel kezdődött a petíció története, amely után végül 2019. május 7-én vették nyilvántartásba az európai polgári kezdeményezések között. A fő cél, hogy a többségében nemzeti kisebbségek által lakott régiókat – mint például Székelyföldet, Katalóniát, Baszkföldet, Dél-Tirolt vagy Bretagne-t – az EU is elismerje, és az ő különállásukat például az anyagi források kiosztásánál figyelembe vegye úgy, hogy
ezek a régiók közvetlenül részesüljenek a támogatásokból, hiszen gyakori probléma, hogy kevesebb pénzt kapnak a központi kormányzattól, mint amennyivel hozzájárulnak az adott ország gazdaságához.
Az uniós támogatások szempontjából fontos közigazgatási régiók kialakítása is gyakran hátrányos a nemzeti kisebbségeknek, erre példa a szlovák megyerendszer, amelyet szándékosan úgy alakítottak ki észak–déli irányban, hogy a déli, magyar többségű területekhez teljes egészében szlovákok lakta északi régiókat csatoltak. A pénzügyi források mellett jogi szempontok is fölmerülnek a kezdeményezésben,
ilyen például a kisebbségi nyelvek európai egyenjogúsítása,
azaz a katalán, a baszk vagy – a balti országok esetében – az orosz hivatalos nyelvvé nyilvánítása az Unióban. Magyarországon az ügy azon kevesek egyike,
amelyben konszenzus van a kormány és az ellenzék között, hiszen Varga Judit igazságügyi miniszter vagy Kocsis Máté frakcióvezető mellett a Momentum elnöke, Fekete-Győr András és Karácsony Gergely főpolgármester is támogatta a petíciót.
A kezdeményezést jelenleg is alá lehet írni az irdala.hu vagy a signiteurope.com oldalon keresztül, a sikeresség szempontjából viszont jelenleg az lenne fontos, hogy az itthoni és a szomszédos országokból érkező szignók mellett a többi uniós tagállamban is gyűljenek még az aláírásszámok.