Shamima Begum 2015-ben, 15 évesen két barátnőjével, kíséret nélkül Törökországba utazott, ahonnan átjutottak Szíriába és ott csatlakoztak mindhárman az Iszlám Államhoz. Az egyik barátnője, Kadiza Sultana egy légitámadásban meghalt, a másik, Amira Abase sorsa nem ismert.

Shamima az Iszlám Állam összeomlása után tűnt fel 2019 februárjában a szíriai kurd erők által működtetett fogolytáborban. Akkor derült ki, hogy egy holland dzsihadistához ment feleségül. Három gyereke született, de mindannyian korán meghaltak alultápláltság és más betegségek miatt. 

Sajid Javid akkori brit belügyminiszter ugyanabban a hónapban megvonta a brit állampolgárságot a jelenleg 21 éves, Londonban született nőtől. Abból indult ki, hogy Shamimának édesanyja révén bangladesi állampolgársága is van, így hát ha el akarja hagyni Szíriát, menjen a dél-ázsiai országba. 

Shamima megtámadta a belügyminiszter döntését, jelezve, hogy csak brit állampolgársága van, azaz volt, így hontalanná vált. A jelenleg is az északkelet-szíriai al-Rozs város melletti fogolytáborban tartózkodó fiatal nő azt akarta elérni, hogy visszatérhessen Nagy-Britanniába, hogy ott jogi úton próbálja visszaigényelni elvesztett állampolgárságát. 

A londoni fellebbviteli bíróság tavaly nyáron jóváhagyta a nő keresetét, engedélyezte visszatérését, hogy lehetősége legyen jogi orvoslatra a belügyminiszter döntése ellen. A tárca azonban ezt rögtön megtámadta, az ügy pedig a legfelsőbb bíróság elé került, amely végül

Az 1981-ben kelt brit állampolgársági törvény lehetővé teszi a brit állampolgárság megvonását, ha a mindenkori belügyminiszter úgy ítéli meg, hogy ez a lépés a közjó érdekében áll. A brit kormány ugyanakkor a London által is aláírt nemzetközi jogi kötelezettségek alapján senkit nem tehet hontalanná, vagyis a brit állampolgárság nem vonható meg olyanoktól, akiknek nincs más állampolgárságuk – mutat rá a távirati iroda londoni tudósítója.