Orosz apa és ukrán anya gyermekeként, Mihail Szergejevics Gorbacsov 1931. március 2-án született a Szovjetunió déli részén. Az elszegényedett parasztcsalád megszenvedte a Sztálin-érát – az 1930-as évek éhínsége és a második világháború alatt Gorbacsov több családtagja is életét vesztette. Mihail tizenhárom évesen már egy kolhozban dolgozott, tizenkilenc évesen szovjet kitüntetést kapott, ami hozzásegítette felvételéhez a Moszkvai Egyetem jogi szakára. (Fotó:
Laski Diffusion / Getty Images Hungary)
Gorbacsov 1952-ben lépett be a Szovjetunió Kommunista Pártjába. Karrierje gyorsan ívelt felfelé, részben mentorának, Jurij Andropov KGB-elnöknek köszönhetően. A párt mezőgazdasági ügyekért felelős első titkáraként a 70-es években az élelmezési ügyekre koncentrált. Később részt vett a kormányt fiatalító programban, mely során a miniszterek, valamint a regionális kormányzók 20 százalékát leváltották. A képen Gorbacsov (jobbról a harmadik) a 60-as években, fiatal párttagként látható. (Fotó:
Velengurin / AFP)
Jurij Adropov, az SZKP főtitkára 1984. februárjában elhunyt, halálos ágyán Gorbacsovot nevezte meg utódjaként. Az akkor 53 éves politikust azonban a Központi Bizottság túl fiatalnak találta, ezért a Szovjetunió vezetésével Konsztantyin Csernyenkót bízták meg. Az idős, beteges politikus azonban nem tudta maradéktalanul ellátni feladatát, az energikus Gorbacsov így fokozatosan előtérbe került. A képen Gorbacsov egy második világháborús megemlékezésen vesz részt Wojciech Jaruzelski lengyel kormányfővel Rjazany városában. (Fotó:
Vladimir Musaelyan / AFP)
Csernyenko 1985. márciusában elhunyt, ami az SZKP élén is egyértelművé tette a fiatalítás szükségességét. Gorbacsov reformszellemisége főtitkári kinevezését követően azonnal megmutatkozott. Portréját a Vörös-téren rendezett felvonulásokon nem rakatta ki, többször leállt beszélgetni az utca emberével. Óvatosan hozzákezdett a pártelit fiatalításához is, ekkor került pozícióba későbbi kihívója, Borisz Jelcin is. Külpolitikájában is új útra vezette a Szovjetuniót. Kereste a kapcsolatot a nyugati világ vezetőivel, jelentősen mérsékelve a világégéssel fenyegető hidegháborús feszültségeket. A harmadik világ Szovjetunióhoz közel álló, forradalmi vezetőivel ugyanakkor nehezebben találta meg a hangot. A képen Gorbacsov Moammer Kadhafi líbiai vezetővel tárgyal Moszkvában, 1985-ben. (Fotó:
Tass / Getty Images Hungary)
Hatalomra kerülését követően Gorbacsov meghirdette reformpolitikáját. Az 1985-ben elindított peresztrojka gazdasági-társadalmi csomagot takart, amit a politikai nyitás, a glasznoszty követett. Ennek köszönhetően valamennyi szakpolitikai kérdésben szemléletváltás következett. Eltávolodtak az atomfegyver alkalmazásának lehetőségétől, a katonai erő jelentőségét leértékelték, a társadalompolitikában Moszkva távolodni kezdett az osztályalapú megközelítéstől. A fotó Gorbacsony emberarcúbb vezetői stílusát emeli ki. Viktor Grisin moszkvai pártvezetővel egy fővárosi család otthonában találkozott. (Fotó:
Tass / Getty Images Hungary)
Miközben már a Szovjetunióban is reformfolyamatok indultak el, Nicolae Ceaușescu román diktátor ragaszkodott a keményvonalas politikához. Nyilvánosan bírálta Gorbacsov reformjait, mondván, Románia így is számos eredményt ért el az ország demokratizálásában. Gorbacsov 1987-ben látogatott el a kelet-európai országba, a fotón a két vezető látható. Korabeli sajtóbeszámolók szerint a találkozó feszült hangulatban telt. Gorbacsov tanácsai ellenére Ceaușescu a történelem rossz oldalára állt. Románia diktátorát és feleségét 1989 decemberében kivégezték. (Fotó:
Tass / Getty Images Hungary)
A Szovjetunió fennállásának hetvenedik évfordulóján, 1987-ben Gorbacsov és felesége ellátogatott a Leningrádban állomásozó Aurora orosz cirkálóra. A hadihajó részt vett az 1917-es októberi forradalomban, a változás időszakában a látogatásnak szimbolikus jelentősége volt. A hadsereg mindig is a szovjet társadalom egységét szimbolizálta, ám a haderőreformot Gorbacsov nem tudta megvalósítani. (Fotó:
Tass / Getty Images Hungary)
„Kedvelem Gorbacsovot. Együtt tudunk működni” – mondta Margaret Thatcher brit kormányfő a szovjet pártfőtitkárról egy interjúban. A Vaslady híres nyilatkozatának második része kevéssé ismert, pedig fontos támpont Gorbacsov gondolkodásának megismeréséhez. „Mindketten hiszünk a politikai rendszerünkben. Ő az övében, én pedig az enyémben” – tette hozzá Thatcher. A fotó 1988-ban, Londonban készült. (Fotó:
Tass / Getty Images Hungary)
A Szovjetunió és az Egyesült Államok kapcsolatában Gorbacsov új korszakot hozott el, Ronald Reagan amerikai elnökkel többször, személyesen találkozott. 1987-ben volt a washingtoni csúcstalálkozó, aminek középpontjában biztonságpolitikai kérdések álltak. A két vezető beszélt regionális konfliktusokról, a vegyi fegyverek, valamint a hagyományos fegyverek ellenőrzéséről. A találkozó legfontosabb eredménye az IMF-szerződés aláírása volt. A közepes hatótávolságú nukleáris rakéták leszereléséről szóló egyezmény következtében összesen 2692 nukleáris fegyvert semmisítettek meg a felek. A fotón Gorbacsov ünnepélyes fogadása látható az Andrews légi támaszponton. (Fotó:
Tass / Getty Images Hungary)
Brezsnyev után Gorbacsov volt a második szovjet vezető, aki ellátogatott a kommunista Kubába. Az 1989-es vizitnek a közép-amerikai ország megadta a módját, korabeli sajtóbeszámolók szerint félmillió kubai üdvözölte a pártfőtitkárt Havannában. Gorbacsov hat órán át tárgyalt Fidel Castroval, a találkozót követően a kubai vezető elégedetlenségének adott hangot. Gorbacsov ugyanis közölte, Moszkva a jövőben tartózkodik a forradalom exportjától. Castro ezzel kapcsolatban rámutatott, ez a döntés a Szovjetunió egységét veszélyezteti. (Fotó:
Tass / Getty Images Hungary)
A kommunizmus bukása Európában a kettéosztott Németország egyesülésével kezdődött. Történelmi jelentőségű volt, amikor a berlini fal leomlása előtt pár hónappal Gorbacsov találkozott Helmut Kohllal, a Német Szövetségi Köztársaság kancellárjával. A fotón a két vezető koccint Bonnban, miután nyilatkozatban álltak ki a népek önrendelkezése mellett. (Fotó:
Thomas Imo / Getty Images Hungary)
Gorbacsov életének legmeghatározóbb személye kétségkívül felesége, Raisza Gorbacsova volt. A Moszkvai Egyetemen ismerkedtek meg, majd 1953-ban házasodtak össze. Gorbacsov pártfőtitkári kinevezését követően a Szovjetunió first ladyjeként vált ismertté. Nagyban hozzájárult a szovjet reformpolitika nemzetközi népszerűsítéséhez, hazájában ugyanakkor sokan fényűző élete miatt támadták. Karitatív tevékenységéről sokat írt a sajtó, az orosz kultúra örökségének megmentése mellett beteg gyermekek gyógyításáért szervezett gyűjtést. 1999-ben leukémiával diagnosztizálták, hatvanhét éves korában hunyt el. Egyesek szerint betegsége összefügghetett azzal, hogy az 1986-os csernobili ipari katasztrófát követően a szennyezett térségbe látogatott. A fotó 1984-ben, az Egyesült Királyságban készült. (Fotó:
Tom Stoddart Archive / Getty Images Hungary)
1990. október 15-én tette közzé Oslóban a norvég Nobel-bizottság, hogy a Nobel-békedíjat Mihail Gorbacsov szovjet elnöknek ítélték. Az indoklás szerint a szovjet politikus vezető szerepet játszott a nemzetközi békefolyamat előmozdításában, a kelet-nyugati kapcsolatok alapvető átalakulásában, és a szovjet társadalom nagyobb nyitottságának megteremtésével hozzájárult a nemzetközi bizalom megerősödéséhez. Beszédében Gorbacsov Immanuel Kantra hivatkozott. A német filozófus szerint az emberiség egy napon szembesül a dilemmával: vagy egyesülnek a nemzetek egymással, vagy pusztító háborúba kezdenek elindítva ezzel az emberi faj kipusztulását. (Fotó:
Pascal J Le Segretain / Getty Images Hungary)
1991 augusztus 19-én saját kormányának tagjai, a hadsereg és a KGB magas rangú vezetői puccsot kíséreltek meg Mihail Gorbacsov, a Szovjetunió elnöke ellen. A puccs ugyan néhány nap alatt megbukott, azonban felgyorsította a Szovjetunió felbomlását, és a későbbi orosz elnök, Borisz Jelcin megerősödésében is fontos szerepet játszott. (Fotó:
Alain Nogues / Getty Images Hungary)
Emlékezetes maradhatott a magyar hírfogyasztók számára Mihail Gorbacsov 2007-es budapesti útja. Az akkor már nyugdíjas szovjet vezető Horn Gyula 75. születésnapjára látogatott el Magyarországra. Az esemény pár nappal azután történt, hogy Sólyom László köztársasági elnök megtagadta a volt szocialista kormányfő kitüntetését, amiért Horn részt vett az 1956-os forradalom leverésében. Ez megadta az összejövetel alaphangulatát. Horn Gyula kínossá vált ünnepi beszédét Gyurcsány Ferencnek kellett megszakítania, Gorbacsov pedig az eseményen kijelentette: szükséges volt a szovjet csapatok 1956-os bevonulása. (Fotó:
Kovács Attila / MTI)
2011 március 30-án, a londoni Royal Albert Hallban ünnepelték Mihail Gorbacsov 80-ik születésnapját. Az esemény híre bejárta a világsajtót. A gála műsorvezetője Kevin Spacey és Sharon Stone hollywoodi színészek voltak, de felköszöntötte az utolsó szovjet elnököt mások mellett Bill Clinton, Milla Jovovich, Sting, Bono és Arnold Schwarzenneger is. Az eseményről a The Atlantic is beszámolt. Az amerikai hetilap szerint Gorbacsov így búcsúzott: „Találkozzunk máskor is. Ne egy ilyen nagy koncerteremben, hanem egy falu szerény közterén. A legnagyobb boldogság számomra az, ha az emberekkel beszélgethetek”. Az idézetet követően a The Atlantic hozzátette: az est végén Gorbacsov beült rózsaszín belsejű limuzinjába, és elhajtott. (Fotó:
Dave Hogan/G80 / Getty Images Hungary)
Mihail Gorbacsov és a Dalai Láma 2012-ben, a Nobel-békedíjasok találkozóján. A buddhista vezető már 2008-ban arra kérte a volt szovjet elnököt, hogy közvetítsen Tibet ügyében közte, és a kínai vezetés között. (Fotó:
Scott Olson / Getty Images Hungary)