Hat százalék feletti gazdasági növekedést tűzött ki 2021-re a pekingi kormány – közölte Li Ko-csiang kínai miniszterelnök pénteken, az Országos Népi Gyűlés éves ülésszakának megnyitóján.
Li a kínai törvényhozás előtt elmondott munkajelentésében hangsúlyozta: Kína célja, hogy magas minőségű fejlődést érjen el, mely hatékonyabbnak, méltányosabbnak, fenntarthatónak és stabilnak bizonyulhat a következő öt év során. A kínai miniszterelnök továbbá az ország tudományos és technológiai fejlődésére vonatkozó célokat is részletezte, hangsúlyozva, hogy Kína önellátóvá kíván válni ezeken a területeken.
A 6 százalék feletti cél lehetővé teszi számunkra, hogy az összes energiát a reform, az innováció és a magas minőségű fejlődés előmozdításának szenteljük
– fogalmazott.
Iris Pang, – aki az ING vezető közgazdásza Kínában –, szerint Kína meglepően alacsonyra tette a GDP növekedési célját:
Attól tartok, hogy ez az alacsony célkitűzés azt jelezheti, hogy a kormány felkészült a koronavírus lehetséges visszajövetelére.
Peking tavaly a koronavírus-járvány miatt júniusra halasztotta a hagyományosban minden évben március elején megrendezett éves parlamenti ülésszakot, és nem tűzött ki GDP célt 2020-ra. Kína a világ jelentős gazdaságai közül egyedüliként ért el pozitív növekedést a múlt évben, jóllehet a 2,3 százalékos bővülés több évtizede a legalacsonyabb volt. Részben éppen ennek az alacsony viszonyítási bázisnak köszönhetően idénre elemzők a kínai gazdaság 8 százalékot meghaladó növekedését várják. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) januárban 8,1 százalékos előrejelzést közölt.
A munkaerőpiaci kitűzéseket illetően Li elmondta:
Peking idén 11 millió új, városi munkahelyet kíván teremteni.
A tavalyi cél 9 millió új városi munkahely volt, ám ezt sikerült túlteljesíteni, 11,86 millió új városi munkahely létrehozásával. A városok munkanélküliségi rátáját pedig 5,5 százalék alatt tartanák, míg tavaly 6 százalék körüli rátát céloztak meg.
Stabilan tartanák továbbá a fogyasztói árakat, 3 százalék körüli fogyasztói árindexet kitűzve, szemben a tavalyi 3,5 százalékossal.
A népesség elöregedésének problémáját illetően a kínai miniszterelnök elmondta: lépéseket tesznek a megfelelő születési arány elérése érdekében, továbbá szakaszosan emelik a kötelező nyugdíjkorhatárt, amely évtizedek óta változatlanul 60 év a férfiak és 55 év a nők esetében.
A védelemre és haditechnikára fordított költségvetési arányt is megnövelték a tavalyihoz képest 6,8 százalékra 6,6 százalékról,
így 1,35 billió jüant szánnak idén a honvédelemre, ami majdnem 64 billió forintnak felel meg átszámolva.
Tajvan kérdését illetően Li hangsúlyozta: Kína határozottan ellenáll mindenféle, Tajvan függetlenségét célzó szeparatista tevékenységének, mindazonáltal elkötelezett a kapcsolatok békés fejlődése mellett.
Hongkongról szólva pedig elmondta: Peking elhárít mindenféle külső beavatkozást Hongkong ügyeibe, és biztosítja a város nemzetbiztonságát védelmező törvények megfelelő alkalmazását és betartatását. Kína új nemzetbiztonsági törvénye nagyobb nemzetközi visszhangot váltott ki, mivel az aggodalmak szerint arra használja Peking a törvényt, hogy a kritikus hangokat elhallgattassa.
A pénteken megnyitott, csaknem 3000 képviselőt számláló, március 10-éig tartó ülésszakon az Országos Népi Gyűlés Kína a 2021 és 2025 közötti időszakra szóló, soron következő öt éves tervét hagyja jóvá.