A történelmi jelentőségű, egyórás találkozóra a síita vallási és politikai központban, a zarándokhelyként is ismert Nedzsefben került sor a 90 éves Ali asz-Szisztáni nagyajatollah szerény otthonában. A zárt ajtók mögött folytatott beszélgetés egyik kiemelt témája az iraki keresztény közösség sorsa és a békés együttélés volt.
A pápát egy csoport népviseletben lévő iraki köszöntötte Szisztáni háza előtt. A béke jeléül fehér galambokat engedtek el.
Szisztáni – bizalmasai szerint – ritkán vesz részt hivatalos találkozókon, és számos iraki kormányfőt utasított már vissza. Politikai körökből származó értesülések szerint a síita vezető azzal a feltétellel volt hajlandó találkozni a pápával, hogy egyetlen iraki tisztségviselő sem lehet jelen – adta hírül a távirati iroda.
A találkozót követően kiadott közleményében Szisztáni azt írta:
az iraki keresztényeknek békében és biztonságban kell élniük, és az ország többi polgárához hasonlóan rendelkezniük kell az összes, alkotmányban biztosított alapjoggal.
A síita vezető kiemelte a vallási hatóságok elesettek védelmében játszott szerepét, és a palesztinok ügye is szóba került.
Szisztáni kiemelte „a nagy vallási és spirituális vezetők szerepét a tragédiák megfékezésében".
Ferenc pápa megköszönte a nagyajatollahnak és a síita közösségnek, hogy felemelték szavukat a leggyengébbek és leginkább üldözöttek védelme érdekében Irak közelmúltbeli történetének zivataros időszakaiban.
Szisztáni békeüzenete megerősítette „az emberi élet szentségét és az iraki nép egységének fontosságát" - hangsúlyozta.
Egy névtelenül nyilatkozó vallási tisztségviselő szerint Ferenc pápa és Szisztáni 40 perces találkozója barátságos légkörben zajlott. A forrás rámutatott, hogy
Szisztáni legtöbbször ülve fogadja látogatóit, de most tisztelete jeléül szobája ajtajában állva üdvözölte a katolikus egyházfőt.
Szisztáni külföldi síita közösségekben is köztiszteletnek örvend, szavára sokan adnak. A visszahúzódó vallási vezető ritkán hallatja hangát, de amikor ez megtörténik, annak következményei vannak hazájában.
2014-ben például felszólította a harcképes férfiakat, hogy szálljanak szembe a fénykorában lévő Iszlám Állam dzsihadista szervezettel, amely Irak jelentős részét elfoglalta. Hívó szavára tömegesen csatlakoztak a síita milíciákhoz. 2019-ben, amikor kormányellenes tüntetések zajlottak Irakban, Szisztáni beszéde hozzájárult az akkori miniszterelnök, Ádil Abdel Mahdi lemondásához.
Ferenc pápa pénteken érkezett négynapos, történelmi jelentőségű látogatásra Irakba, ahol előtte még nem járt katolikus egyházfő. Programtervéről és a látogatás jelentőségéről itt írtunk bővebben.
A katolikus egyházfő biztonsági és járványügyi aggodalmak ellenére látogatott a többségében síita muszlimok lakta Irakba. Évek óta tervezett útját eddig a térségben dúló konfliktusok akadályozták. A pápa a koronavírus-világjárvány miatt tizenöt hónapja nem tett apostoli látogatást egyetlen országban sem.
A pápa biztonságát több ezren vigyázzák, és látogatása miatt új ellenőrzőpontokat állítottak fel az iraki fővárosban.
Irakban 1947-ben közel ötmillió keresztény élt, 2003-ra számuk 1,4 millióra csökkent, majd 2015-re néhány százezerre. A most 38 millió lakosú Irakban a hivatalos adatok 590 ezerre teszik a keresztények számát, 122 katolikus plébánia működik, 19 püspök szolgál az országban.