A tavaly októberi tragédia új lendületet adott az iszlám fundamentalizmus elleni harcnak, Emmanuel Macron most tényleg odacsapni látszik.
Samuel Paty középiskolai történelemtanárt Párizs egyik elővárosának nyílt utcáján gyilkolta meg egy iszlamista terrorista tavaly októberben. A bestiális kivégzés elkövetőjét a rendőrök a helyszínen agyonlőtték. Mindez azután történt, hogy a 47 éves tanár állítólag becsmérelte muszlim diákjait és Mohamed prófétát az egyik óráján, amiért egy diáklány apja feljelentette és internetes hadjáratot indított ellene.
A diáklány „élménybeszámolójáról” most hivatalosan is kiderült, hogy hazugság volt. A magatartás-problémái miatt az események idején már eltanácsolással fenyegetett 13 éves jelen sem volt azon a bizonyos órán. A jelenleg előzetes letartóztatásban lévő tanuló ügyvédje tegnap úgy fogalmazott: védence hatalmas nyomás alatt állt, beszippantották az események, és osztálytársai folyamatosan azért nógatták, hogy legyen szószólója a tanár elleni lejárató kampánynak.
Hat további felbujtó, köztük több osztálytárs és a diáklány apja szintén vádlott most. Az ügyészség szerint közvetlen és egyértelmű összefüggés volt a tudatos internetes hangulatkeltés és az aljas tragédia között.
Samuel Paty évek óta tartotta ugyanazon kurzusát a szólásszabadság és az istenkáromlás kapcsolatáról. A tárgykörben megkerülhetetlen franciaországi nemzeti tragédia, a Charlie Hebdo-mészárlás ismertetésekor előre figyelmeztette a csoportot, hogy ha esetleg valakinek a világnézeti meggyőződését sértené a téma, egészen nyugodtan kihagyhatja ezt a részt, távozhat az óráról, mert a szatirikus lap Mohamed-karikatúrái is előkerülnek majd.
Ezt az epizódot forgatta ki úgy a perbe fogott diák (amint most elismerte: kizárólag egy rosszindulatú szóbeszéd alapján), hogy a történelemtanár kizavarta az órájáról a muszlim tanulókat, hogy aztán kedvére gyalázhassa azok hitét. Innentől elszabadultak az események, a radikális iszlám hívei egymást hergelték tovább az online térben, míg egy 17 éves csecsen származású dzsihadista megkereste Samuel Patyt, és Allahu Akbart kiáltva lefejezte az iskolaépület előtt.
Franciaországban a világi állam és a szabad szólás a nemzeti öntudat legfontosabb alapkövei, ezért Emmanuel Macron elnök nem habozott iszlamista terrortámadásként minősíteni a tanárgyilkosságot, és nemzeti gyásznapot rendelt el az áldozat tiszteletére. Samuel Paty családjának pedig a Francia Köztársaság Becsületrendjét adományozta.
Mindeközben a francia belügyminiszter tárgyalásokat kezdett a közösségi platformok tulajdonosaival a kiberiszlamizmus elleni fellépés lehetséges módozatairól, hogy hasonló gyilkos hecckampány soha többé ne fordulhasson elő. Macron reméli, hogy az egész világot megrázó eset új lendületet adhat a vallási gyűlölet elleni jogalkotói harcnak.
Miután kiderült, hogy a Párizs környéki pantini mecset is részt vett a meggyilkolt történelemtanár elleni hangulatkeltésben, a kormány fél évre bezáratta azt. Összesen 76 mecset átvilágítását kezdték meg, hogy a köztársaság eszméivel ellentétes aktivizmust végleg felszámolják (18 esetben azonnali beavatkozásra volt szükség). A felekezeti iskolákat is szorosabb ellenőrzés alá vette a kormányzat.
Mindezekkel párhuzamosan Emmanuel Macron januárban értékchartát szövegezett a franciaországi muszlim vallási vezetőkkel közösen, amely rögzíti, hogy
az iszlám kizárólag vallásként tekinthet önmagára Franciaország területén, tehát az istenkeresés privát formájaként, nem pedig politikai mozgalomként.
A szerződés azt is kimondja, hogy a világi jog (tehát a francia alkotmány) betartása alól semmiféle vallási meggyőződés nem adhat felmentést.
Mindez azért fontos, mert az aláírók innentől könnyedén szankcionálhatóvá válnak, ha megsértik megállapodásukat a francia állammal. A francia elnök a külföldről érkező (értsd: fizetett) hitszónokok fogadását is megtiltaná a jövőben, a már ott lévő prédikátorokat – főként Algériából, Marokkóból és Törökországból – a hatóságok pedig ki fogják utasítani az országból. Ők körülbelül 300-an lehetnek.
A nyolc jelentősebb franciaországi muszlim szervezet közül öt írta alá eddig Macron értékchartáját. A sajtó kérdésére, hogy mi lesz a maradék hárommal, az elnök szóvivője úgy válaszolt:
bízunk benne, hogy ők is aláírják végül, ám ha esetleg mégsem, akkor annak megfelelően fogunk reagálni.
(Borítókép: Az emberek a Conflans Saint-Honorine-ban a gyilkosság helyszíne előtt elhelyezett virágokat nézegetik. Fotó: Anne-Christine POUJOULAT / AFP)