A magyar miniszterelnök által víruslaboratóriumnak nevezett Ausztria köszöni, jól van. Mondhatni gyógyulófélben, kivált Magyarországgal összehasonlítva.
Nézzük meg például a 2021. március 10-i adatokat.
Ezen a szerdán a népességet tekintve a Magyarországnál 900 ezer lakossal kisebb, 8,8 milliós Ausztriában 2528 új fertőzöttet regisztráltak. Magyarországon több mint a kétszeresét: 5653-at.
Ausztriában 1605 koronavírusos beteget ápolnak kórházban; nálunk 8348-at. Az új fertőzötteknek idehaza szinte nem jut hely.
A súlyos állapotban levő fertőzöttek közül Ausztriában 315-en kerültek az intenzív osztályra; nálunk 844-en vannak lélegeztetőgépen.
A drámai különbség az áldozatok számában tapintható:
Ausztriában összesen 8776 haláleset tulajdonítható a covid szövődményeinek, Magyarországon csaknem a duplája, 16 325.
A mutatók drasztikus eltérésére nehéz észszerű magyarázatot találni. Ausztriában és Magyarországon ugyanis hasonló korlátozások érvényesek.
A nyugati szomszédnál egy órával hosszabb az éjszakai kijárási tilalom: este 8-tól reggel 6-ig tart. A szállodák zárva, az éttermek csak elvitelre főznek; a kötelező távolságtartás valamivel nagyobb, 2 méter. Ezzel szemben a boltok, múzeumok, könyvtárak és állatkertek nyitva vannak, és látogathatók, igaz, csak FFP2-es maszkban, amely a tömegközlekedésben és közterületen is kötelező. Megnyíltak a fodrászatok is, a frizurakészítés feltétele azonban a negatív teszt.
A síparadicsomokat gyakorlatilag csak a helyiek látogathatják. A tilalmat néhány külföldi, köztük leleményes honfitársaink is ideiglenes tartózkodási engedéllyel játsszák ki.
A Németországgal, Svájccal és Liechtensteinnel határos Vorarlberg tartományban már hétfőtől, március 15-től újabb lazításokat terveznek. Bizonyos feltételek mellett várhatóan megnyílhatnak az éttermek és a sörkertek.
A jelek szerint Ausztria megúszta a koronavírus brit mutánsát, ami a korábbinál sokkal fertőzőbb.
Szlávik János, a Dél-pesti Centrumkórház infektológus főorvosa szerint a szigetországi variáns könnyebben terjed emberről emberre, a fiatalabbakat fertőzi, többeknél okoz lázat, izom- és ízületi fájdalmakat, illetve nagyon sokan köhögnek tőle.
Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora azt állítja: az elmúlt napokban a budapesti igazolt esetek 80-90 százalékát már ez a mutáció okozta.
Ausztria – Magyarországhoz hasonlóan – szigorú határzárat alkalmaz, a gyakorlatban azzal a különbséggel, hogy épp a mutánsokra tekintettel a beutazás az Egyesült Királyságból, Dél-Afrikából és Brazíliából tilos.
A Liszt Ferenc repülőtéren ezzel szemben nap mint nap landolnak a Londonból érkező gépek, ami némileg érthető, hisz több százezer magyar él és dolgozik Nagy-Britanniában. Ugyanakkor nehéz magyarázatot találni arra, hogy a magyar úszók és kajak-kenusok miért épp Dél-Afrikába mentek olimpiai felkészülésre akkor, amikor onnan származik a talán a britnél is veszélyesebb koronavírus-változat.
A számok puszta összevetésében Magyarország javára szól a viszonylag nagy oltási ütem.
Ausztriában 3,8 másodpercenként oltanak be egy embert – jelentette be az osztrák egészségügyi minisztérium. Az összesítés szerint 860 ezren kaptak eddig vakcinát, közülük 252 ezren már a második, a szinte teljes védettséget szavatoló dózist is.
A beoltottak száma eközben Magyarországon meghaladja az 1,1 milliót. Közülük 318 ezren már az emlékeztető, második vakcinát is megkapták.
A számokat árnyalja a Politico európai kiadásának összesítése, miszerint március elején az unióban Magyarországon volt a legalacsonyabb a rendelkezésre álló vakcinák beadási aránya. Magyarán: a rendelkezésre álló készletből az eddiginél sokkal több embert lehetett volna már beoltani.
(Borítókép: A koronavírus-járvány miatt lezárt kávéházi teraszok Bécsben, 2021. február 15-én. Fotó: Ronald Zak / MTI / AP)