Az Egyesült Királyság visszavonja az önálló hadászati nukleáris kapacitásának korlátozásáról egy évtizede hozott döntést, és ehelyett növeli a hadrendben tartható nukleáris robbanótöltetek lehetséges mennyiségét – áll a brit kormány kedden ismertetett átfogó, felülvizsgált stratégiai tervezetében.

A hosszú távú stratégiai intézkedéscsomagot tartalmazó 114 oldalas dokumentum – írja az MTI – egyenes utalást tesz arra, hogy Egyesült Királyság bizonyos körülmények között nem nukleáris tömegpusztító fegyverek jelentette fenyegetés esetén is fontolóra veheti nukleáris fegyvereinek bevetését.

A tervezet felidézi, 2010-ben az akkori brit kormány úgy döntött, hogy 225-ről 180-ra kell csökkenteni a nukleáris töltetek számának felső határát a 2020-as évtized közepéig. A kedd délután bemutatott stratégiai tervezet szerint azonban a biztonsági környezet változásának jelenlegi irányai alapján, figyelembe véve a technológiai és doktrinális fenyegetéseket is, az egy évtizeddel ezelőtti korlátozási terv végrehajtása immár nem lehetséges.

A stratégiai dokumentum leszögezi azt is, hogy Nagy-Britannia megtartja az önálló brit nukleáris csapásmérő kapacitást hordozó négy tengeralattjáróját, és ezek közül legalább egy mindig járőrözik a világtengereken, ahogy az eddig is történt.

A tervezet szerint a brit kormány továbbra is a "a bizonytalanság szándékos fenntartásának" politikáját fogja alkalmazni azzal kapcsolatban, hogy pontosan mikor, hogyan és milyen mértékben venné fontolóra nukleáris fegyverek használatát, de a változó biztonsági és technológiai környezetre tekintettel ennek a politikának az alkalmazását kiterjeszti, és a továbbiakban nem közöl nyilvános adatokat a hadrendben álló nukleáris töltetek és rakéták számáról sem.

Ez a bizonytalanság megnehezíti a számítások elvégzését a potenciális agresszorok számára, csökkenti a nukleáris fegyverek szándékos alkalmazásának kockázatát azok részéről, akik egy esetleges első csapás előnyeire törekednének, és így hozzájárul a hadászati stabilitáshoz - áll a brit kormány integrált stratégiai tervezetében.

A dokumentum leszögezi, hogy az Egyesült Királyság nem fog nukleáris fegyvereket használni olyan országok ellen - vagy ezzel fenyegetni olyan országokat -, amelyeknek nincs nukleáris fegyverzetük és részesei az 1968-ban aláírt atomsorompó-szerződésnek. A brit kormány azonban fenntartja a jogot arra, hogy felülvizsgálja ezt a kötelezettségvállalását, ha a tömegpusztító fegyverek, köztük a vegyi és biológiai csapásmérő kapacitások, vagy az ezekével összemérhető hatású egyéb, újonnan megjelenő technológiák által támasztott fenyegetés a jövőben ezt szükségessé tenné.

A stratégiai dokumentum szerint az euroatlanti térségben Oroszország jelenti a legnagyobb közvetlen fenyegetést az Egyesült Királyságra, de valószínűsíthető az is, hogy a világ más térségeiben, elsősorban Afrikában és a Közel-Keleten szélesedni fog a terrorista és egyéb szélsőséges csoportok mozgástere. A dokumentum valószínűnek nevezi azt is, hogy 2030-ig valamely terrorcsoport sikeres támadást hajt végre vegyi, biológiai, radiológiai vagy nukleáris fegyverekkel.