Ferdinand Magellán portugál tengerész látta meg először a Fülöp-szigeteket 1521 márciusában, miután 1519-ben történelmi utazásra indult Trinidad nevű vezérhajójával és 4 másikkal (San Antonio, Concepción, Victoria, Santiago).
Az öthajós flotta spanyol zászló alatt futott ki a Sevilla kikötőjéből, hogy körbehajózza a világot, amit addig ember még nem tett meg. Kortársai egyébként is szkeptikusan álltak az őrült ötlethez,
„öngyilkos küldetésnek” tartották.
Magellán célja nem csak az volt, hogy bebizonyítsa, a Föld valójában nem lapos, hiszen ezt már sejteni lehetett, mert eljutva egyik pontból a másikba senki sem zuhant le a világ széléről. Sokkal logikusabb és gyakorlatiasabb célja volt Magellánnak, mégpedig az, hogy megtalálja az átjárót az Indiák felé, „ahol a fűszerek teremnek”, vagyis a mai Fűszer-szigeteket.
Korábban a portugál királyhoz fordult Kolumbusz Kristóf is elutasításra talált. Hasonlóképpen járt Magellán is, ugyanis a portugáloknak nem voltak tévképzetei: ők már egyszer megtalálták a keletre vezető utat, köszönték szépen, elég volt.
Magellán nem engedve ötletéből a spanyol királyhoz fordult, bemutatva neki számításait, amelyek nem csupán abból álltak, hogy bizonyos a terveiben. I. Károly spanyol királyt (1519-től V. Károly néven német-római császárt) azzal nyerte meg magának, hogy ismertette vele, az 1494-es tordesillasi szerződés alapján a szigetek Spanyolországot illetik meg.
Elérve Amerika keleti partját, Magellán hajóival délnek indult el. Ekkor a legénység rájött, hogy a kapitány és a térképe alighanem tévedett, ugyanis már rég a földrész túloldalán kellett volna lenniük. Magellán kétségbeesve letelepedett a mai Argentína partjainál berendezkedve a téli szezonra. A hosszú várakozás után egyik hajója az átjáró megkeresése közben sziklának csapódott, egy másik hajója pedig visszaszökött Spanyolországba.
A szökevények hazajutottak, és elérték, hogy Magellánt árulással vádolják meg. A hatóságok őt és családját megfosztották évjáradékuktól, aminek következtében felesége és gyerekei hamarosan meg is haltak. A felfedező így 3 hajóval folytatta terveit.
A hónapokon át tartó hajóút ideje alatt feléltek szinte mindent, és még a skorbut – aminek oka a C-vitamin hiánya – is megjelent. Akár egy kis citromlé is elég lett volna az életben maradáshoz. Viszont megannyi hányatott hónap után megérkeztek a szigetekre, ahol rögtön behódoltak a felfedezőnek, feltöltötte rakományokkal megmaradt hajóit, sőt még a keresztény hit elveit is elhintette a szigeten.
A felfedezőt a sikerek túlságosan magabiztossá tették, minden szigetet a spanyol király hűségére akart téríteni, és Maktan szigetének ellenszegülő rádzsáját katonai erővel akarta megfenyíteni. Bár a spanyol fegyverekkel felszerelkezett felfedezők előnyben gondolták magukat, mint sokszor háborús helyzetekben, a helyismeret azonban már akkoriban is többet ért.
Ugyanis a bennszülöttek taktikája a saját környezetükre épült, aminek a vége az lett, hogy Magellán és a legénység nagyrésze odaveszett az összecsapásban.
Antonio Pigafetta az expedíció krónikása azt írta feljegyzéseiben:
rájuk rontottak vas- és bambuszlándzsákkal, és ama dárdákkal, és levágták a mi tükrünket, a mi fényünket, a mi védelmezőnket, a mi igazi vezetőnket”.
És a tragédia ezzel nem ért véget. Testét nem tudták magukkal vinni, sőt később sem találtak rá a csontjaira.
Egyetlen hajó érkezett vissza Spanyolországba Juan Sebastián Elcano kapitány vezetésével, az öt közül a legkisebb (Victoria), 18 erősen megviselt matrózzal a fedélzetén.
Igaz, rogyásig megtöltve fűszerekkel. Így a vállalkozás anyagilag kifizetődő volt.
Elcano kapitány egyébként szeptemberi megérkezése után évi nyugdíjat kapott, és egy címert Primus circumdedisti me, azaz „Te jártál körül először engem” felirattal. 1525-ben újabb útra indult a Fűszer-szigetek gyarmatosítására, viszont akkori kapitánya oldalán alultápláltságban egy évvel később meghalt.
Óriási haszna lett annak, hogy az 5 hajóból egy mégis hazatért, bizonyítva azt, hogy a Földet körbe lehet hajózni. Ezzel végre bizonyítottá vált, hogy a Föld gömbölyű. Ugyanakkor az is bizonyítást nyert, hogy minden számítás helytelen volt, ami a Csendes-óceán méreteire vonatkozott, mindegyik alábecsülte a nagyságát. Emellett Pigafetta írásából megtudhatunk egy másik fontos tényezőt is:
Annak megállapítása végett, hogy a naplónkat pontosan vezettük, partra lépésünk után megkérdeztük, hogy a hétnek melyik napját írják ma. Azt felelték, hogy csütörtököt. Ez meghökkentett minket: ugyanis a számolásunk szerint még csak szerdának kellett lennie. Később megtudtuk, hogy az eltérés abból adódott, hogy mi a Földet keletről nyugat felé haladva, tehát a Nap járását követve kerültük meg”.
Tehát a precíz hajónapló vezetése eredményre vezetett: azaz kiderült, hogy a Föld valóban gömbölyű.
A Fülöp-szigetek nagyjából 7641 szigetet foglal magában, ebből nagyjából 800 lakott. 11 nagyobb szigete kiteszi az ország 96 százalékát.
Magellán felfedezésével a szigetcsoportot a spanyol korona kezébe adta, de sokáig nem gyarmatosították. 1565-ben alapították meg az első várost, majd 1571-ben pedig Manilát, az ország mai fővárosát.
Az ország politikai helyzete miatt a XX. század elején forradalmi helyzet alakult ki, sőt időközben kitört a spanyol-amerikai háború is, amely milliónyi fillipínó életébe került. Végül 1946-ban az állam teljesen függetlenné vált.
Az 1990-es évektől kezdve politikai és gazdasági stabilitás vette kezdetét. Az országot 101 millió ember lakja jelenleg. Két hivatalos nyelvük van: a filippínó és az angol, de ezen kívül sokan beszélnek franciául és spanyolul, de a lényeg,
hogy ezek mellett több mint 90 nyelv és dialektus él együtt a szigetvilágban.
A lakosság zömében keresztény vallású, viszont nagy számban élnek muszlimok is.
(Borítókép: Ferdinand Magellán portugál tengerész. Fotó: Wikipedia)