Új törvényjavaslattal állt elő a dán kormány a szegényebb lakónegyedekben tapasztalható „párhuzamos társadalmak" kialakulásának megelőzésére.
Jóllehet, már hatályban van egy ilyen, ezt a célt szolgálni hivatott jogszabály. Az új tervezet a már hatályos rendelkezéseket azzal fejelné meg, hogy – a dán belügyminisztérium javaslatára –
10 év alatt 30 százalékra csökkentik a „nem nyugati" lakosok arányát a hátrányos helyzetű negyedekben, vagy ahogy jelenleg számon tartják őket, a gettókban.
Kaare Dybvad Bek belügyminiszter szerint
ha túl sok nem nyugati lakosa van egy területnek, az a vallási és kulturális alapú párhuzamos társadalmak kialakulásának fokozott veszélyével jár.
Dánia egyike azon európai országoknak, amely nagyon szigorú bevándorlási politikát folytat, ez pedig csak fokozódott Mette Frederiksen szociáldemokrata miniszterelnök 2019-es hatalomra kerülésével – jegyzi meg a Guardian.
A jogszabálytervezet azt is célul tűzte ki, hogy az ilyen környékeken 2030-ig a rendelkezésre álló lakások közül az önkormányzati bérlemények arányát 40 százalékra csökkentsék.
A gettó szót mindazonáltal kiszedik a törvénytervezet szövegéből, megszüntetve a hátrányos helyzetű lakónegyedekre használt minősítést.
A kifejezést jelenleg azokra az ezer főt meghaladó negyedekre használják, amelyek lakóinak több mint a felét nem nyugati származású emberek teszik ki, valamint négy feltételből kettőnek megfelelnek.
Az említett négy feltétel alapján gettónak minősíthetőek azokat a területek, ahol
Jelenleg tizenöt dániai lakónegyed tartozik gettó kategóriába és további huszonöt esetében van reális esélye annak, hogy bekerüljön ebbe a besorolásba.
A gettónegyedekben a szabálysértéseknek kétszer akkora a büntetési tétele, mint máshol Dániában, az egy év feletti gyermekeket kötelezően bölcsődébe kell járatni, különben megvonják a családi pótlékokat – emeli ki a brit lap.
Dánia 5,8 milliós lakosságának 11 százaléka külföldi származású, utóbbiak 58 százalékát tartják számon nem nyugatiként.