Erősen kezdett Joe Biden külügyminisztere a kínai delegációval folytatott, kétnapos találkozó nyitóeseményén. A protokollról megfeledkezve a sajtó előtt sorozta meg Pekinget – a lépés megadta az alaszkai csúcs fagyos alaphangulatát.
Ötven évvel ezelőtt, 1971-ben utazott Kínába titkos megbízással Henry Kissinger, a Nixon-kormány nemeztbiztonsági tanácsadója. Akkor egy gyakorlatilag halott kapcsolatba kellett életet lehelnie a diplomatának, ami sikerült is neki neki: lassan elindult a párbeszéd, amiből a következő évtizedekben mindkét ország politikai és gazdasági hasznot szerzett. A barátkozás azonban durvuló rivalizálásba, végül hidegháborús ellenségeskedésbe csapott át. Csütörtökön az Egyesült Államok két vezető tisztviselője, Anthony Blinken külügyminsziter és Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadó Alaszkában találkozott kínai kollégáival, Vang Ji kínai külügyminiszterrel, illetve a pekingi diplomácia nagy veteránjával, Jang Jie-csivel. Pesszimisták szerint a találkozó egy haldokló kapcsolat kegyelemdöfésével érhet fel.
Erre utalt legalábbis, hogy a találkozó előtti 24 órában Washington egy sor döntéssel sújtott le Pekingre:
Az alaszkai Anchorage-ben szervezett találkozó így nem csak a sarkköri időjárás miatt volt fagyos hangulatú. Blinken ráadásul elég meredek diplomáciai trükkel indított, megnyitóbeszédében ugyanis Kína bűnlajstromát sorolta fel, ami olyan hosszúra sikerült, hogy kifutott az időből. Mikor a sajtót megkérték, hogy a megnyitóbeszédek végével hagyják el az üléstermet,
az amerikai külügyminiszter utánuk szólt, hogy maradjanak csak, ugyanis megnyitóbeszédét nem fejezte be. Válaszul a kínai fél szintén még a sajtó előtt kérte számon a degradáló hangnemet az amerikai féltől.
Hiába nem értékelik Pekingben a direkt tárgyalási stílust, Blinken legalább rögtön a tárgyra tért. A két fél között ugyanis Hongkong politikai autonómiájának csorbítása, Tajvan helyzete és a Hszincsiang Autonóm Területen élő muszlim kisebbség elleni atrocitások jelentik most a frontvonalat. Miközben Washington a kínai vezetés ezen lépéseit jogellenesnek, így közvetve a világ stabilitására nézve veszélyesnek ítéli meg, Peking szerint ez belügy, amihez az amerikaiaknak semmi közük nincsen.
Az ideológiai vita mögött persze gazdasági, biztonsági szempontok húzódnak meg.
Nem rendezett ugyanis az 5G-hálózatépítésben zajló piacszerzési és technológiai verseny, ahogyan Washington regionális szövetségeseinek félelmei sem csillapodnak a töretlenül erősödő Kína árnyékában. Előbbivel a kínai távközlési, informatikai cégek újabb vegzálása függ össze, és az sem véletlen, hogy Blinken első hivatalos útja Japánba és Dél-Koreába vezetett, Alaszka előtt Ausztráliával és Indiával tárgyalt.
Bár az már most látszik, hogy a mostani találkozón nem tesznek pontot minden vitatott téma végére, a két nagyhatalom legalább beszél egymással. Biztató jel, hogy a felek rászánták az időt, két napon át zajlanak az egyeztetések. Elemzők szerint Kína a Trump-érában indult gazdasági nyomásból kérne enyhülést, az azonban egyelőre kérdés, hogy ezért mit adnának cserébe.
(Borítókép: Az USA–Kína-tárgyalások megnyitó ülése az alaszkai Anchorage Captain Cook Hotelben 2021. március 18-án. Fotó: Frederic J. Brown / Pool / REUTERS)