Pakisztán célja, hogy az év végéig a lakosság 70 százalékát beoltsa a koronavírus elleni vakcinával, a tömeges oltást azonban nagymértékben hátráltatják az összeesküvés-elméletek és tévhitek.
Szombaton házi karanténba került Pakisztán miniszterelnöke, Imran Khan és felesége. Mindkettőjük covid-tesztje pozitív lett. A 68 éves, korábban nemzetközileg is elismert Imran Khan két nappal korábban kapta meg a kínai Sinopharm első dózisát.
A pakisztáni egészségügyi minisztérium twitter-üzenetében nyomban emlékeztetett arra, hogy a vakcina ilyen rövid idő alatt nem fejti ki teljesen hatásosságát. Az antitestek 2-3 héttel a második védőoltás után alakulnak ki. A posztot a #VakcinákMűködnek címkével osztották meg.
Ilyen üzenetekkel is megkísérlik eloszlatni a lakosság kételyeit.
A tömeges oltás az egészségügyben dolgozókkal kezdődött. Február derekáig valamivel több mint 37 ezer orvos és ápoló kapott vakcinát. Ezek után kezdődött az ázsiai ország lakosságának regisztrációja.
A Gallup Pakisztán közvéleménykutatása szerint azonban a népesség 49 százaléka vonakodik beadatni a védőoltást.
A szakértők szerint a bizalmatlanság fő oka a rém- és álhírek terjedése, illetve a vallási meggyőződés.
A járvány lakosságarányosan megkímélte az országot. A 217 millió lakosú Pakisztánban összesen 627 ezer fertőzöttet regisztráltak, a halálesetek száma pedig nem érte el a 14 ezret. A népességet számolva huszonkétszer kisebb Magyarországon a fertőzöttek száma meghaladja az 571 ezret, a járvány áldozatainak a száma pedig a 18 ezret.
Pakisztánban sokan még a járvány létét is megkérdőjelezik. Futótűzként terjedt a hír, hogy a Nyugat a vakcinával mikrochipeket ültetne az emberi szervezetbe.
Szalman, egy, a DW-nek nyilatkozó taxis azért nem bízik a vakcinában, mert szerinte a nagyhatalmak a vakcina révén próbálnak meg kémkedni a világ lakossága után. Ráadásul a vakcinák mellékhatásai is aggodalomra adnak okot.
„Ki tudja, mire képesek a vakcinák testünkben? Akár a DNS-ünket is megváltoztathatják” – hisz Szalman a tudományosan és sokszor cáfolt állításban.
Egyesek azt állítják, a vakcina „haram”, azaz az iszlám tiltja azért, mert félrevezető állítások szerint sertészselatint tartalmaz.
Az álhírek jobbára a lakosság 39 százaléka által használt WhatsApp révén terjednek, de a YouTube-on és a Facebookon is fertőznek.
Naila Tarik, egy karacsi orvostovábbképző professzora szerint a közösségi médiában terjedő tévhitek és rémhírek komoly kihívás elé állítják az egészségügyi szakembereket abban, miként fokozható a vakcinák iránti bizalom.
Pakisztán eddig összesen 17 millió dózist kötött le az AstraZeneca, a Sinopharm és a Szputnyik V vakcinából. „Egyesek kétkednek a Sinopharmban, mert kínai, mások elutasítják az AstraZenecát, mert Indiában állítják elő” – véli Tarik.
Pakisztán geopolitikai helyzete is szerepet játszik a vakcinák elfogadottságában – erősítette meg Zoraiz Raiz, a plazmaadományozók egyesületének alapítója. „Pakisztán nincs jóban szomszédaival, kivált Indiával, Kína kapcsán pedig a kulturális különbségek a táptalaja az álhíreknek” – mondta Raiz.
Noor Baig szerint a tévhitek a művelt embereket is megtévesztik. „Amikor egy iskolázott ember a neten a covid-vakcinák után böngészik, félrevezető tanulmányokat talál, amelyek elbátortalanítják” – nyilatkozta az Aga Khan egyetemi kórház szakembere.
Az egészségügyi szakemberek szerint a politikusok és a vallási vezetők felelőssége nemcsak a tévhitek eloszlatása, hanem annak az igazolása is, hogy a vakcinák biztonságosak, hatásosak, és nélkülük nem állítható meg a járvány.
(Borítókép: A koronavírus ellen megelőző intézkedésként arcmaszkot viselő ingázók Karacsi egyik utcáján 2020 december 17-én. Fotó: Asif Hassan / AFP)