Franciaországban annyira logikátlan járványügyi szabályokat vezettek be a hétvégén, hogy a kormány végül visszavonta a lakhelyelhagyás igazolásához szükséges dokumentumot a lezárt 16 megyében.
A csütörtök este bejelentett intézkedések szerint 16 megyében, köztük Párizsban, csak egy előre kitöltött igazolással, maximum 10 kilométeres körzetben hagyhatta volna el mindenki a lakhelyét. A kétoldalas igazoláson erre 15 különböző indok volt felsorolva, ezek közül egyet az összes alkalommal ki kellett volna választani, amikor valaki kilép az otthonából.
Ráadásul csillaggal megjelölt kivételek is voltak, amelyek esetén akár 30 kilométeres körzetben is engedélyezett volt a mozgás. Az előírás szinte értelmezhetetlen volt, a kormány ezért már szombat este visszavonta.
Ha lenne verseny a legrosszabb, leghaszontalanabb és legabszurdabb találmányok között, a belügyminisztériumnak jó esélye lenne a fődíj elnyerésére a bürokratikus remekművével: a lakhelyelhagyási igazolással
– így kommentálta a helyzetet Bruno Retailleau, az ellenzéki republikánusok szenátusi frakcióvezetője.
Olyan sok lakhelyelhagyási lehetőséget kínált ez az igazolás, hogy érthetetlen volt, miért van rá egyáltalán szükség. A kitöltése is eléggé bonyolult volt
– mondta az Indexnek Fejérdy Gergely, a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója, hozzátéve, hogy Franciaországban a kijárási korlátozások idején eddig mindig használtak egy ilyen dokumentumot, ami jól jellemzi a francia bürokratikus gondolkodást.
Ebből végül az lett, hogy ha valakinek konkrét intéznivalója van, ami a vásárláson át a sportolásig rengeteg mindent lefed, 10 kilométeres körzetben az este 19 órás kijárási tilalomig elhagyhatja a lakást, és a rendőrség a kivételek pontos meghatározásának hiányában gyakorlatilag nem is ellenőrizheti ezt.
A hatóság tömegmegmozdulás esetén felléphet, és vannak is olyan események, amikor intézkedniük kell, például tegnap Marseille-ben zajlott egy spontán karnevál, hatezer emberrel.
Az is komoly problémákat szült, hogy a korlátozás alatt álló 16 megyéből, különösen a Párizs környéki régióból a szabadabb térségekbe utaztak az emberek, és félő, hogy ezzel széthordták a vírust.
Arról is vannak viták, hogy nevezhetjük-e egyáltalán lezárásnak a mostani állapotot, mert csak minimális mértékben fékezik a lakosság mozgását, például az iskolák továbbra is nyitva vannak.
A kutató arra is felhívta a figyelmünket, hogy az üzletek bezárását sem sikerült világos szabályokkal megoldani. Először arról volt szó, hogy 110 ezer kereskedelmi egység érintett, később ez 90 ezerre csökkent, Bruno Le Maire gazdasági miniszter pedig már azt is bedobta, hogy ezt rendszeresen felül kellene vizsgálni.
Kaotikus, hogy éppen melyik üzlet és miért lehet nyitva, a megfelelő lobbierővel rendelkező szektorok nagyobb eséllyel elkerülik a zárlatot.
Fejérdy szerint az adatok azt mutatják, hogy lakosságarányosan jelen pillanatban Magyarországhoz viszonyítva kisebb a gond, de jelen van több variáns, ezek közül Franciaországban is a brit mutáció dominál.
A súlyosság régiónként eltérő, Párizs környéke erősen érintett terület, ahogy Észak-Franciaország és az olasz határ melletti megyék is. A központi Ile-de-France régióból szállítanak át betegeket a kevésbé leterhelt kórházakba. A kutató ezt azzal egészítette ki, hogy a francia oltási kampány nem halad olyan ütemben, mint tervezték, ennek egyik oka a vakcinahiány, a másik pedig a lakosság jelentős részének bizalmatlansága, különösen az AstraZenecával összefüggő, gyanús esetek miatt.
Az elnök népszerűsége az elmúlt időszakban 40 százalék körül mozgott, de március közepén négy százalékpontot veszítve visszacsúszott 36 százalékra. Ez viszonylag jónak számít, mert kormányzásának ebben az időszakában François Hollande és Nicolas Sarkozy is alacsonyabb számokat tudott produkálni. Fejérdy úgy látja, hogy elindulóban van egy negatív tendencia Macron szempontjából, amit a hétvégi káosz tovább is fokozhat.
Kicsit az az érzése az embernek, hogy Macron nem tudja, melyik ujjába harapjon. A járvány egészségügyi részét, valamint társadalmi és gazdasági problémákat is kezelnie kell. Ezért nem akar túl szigorú zárlatot, de közben egyre több járványügyi szakember sürget erősebb intézkedéseket.
(Borítókép: Emmanuel Macron francia elnök részt vesz a nemzeti kiberbiztonsági stratégiáról szóló videokonferencia keretében tartott konferencián a párizsi Élysée-palotában 2021. február 18-án. Fotó: Ludovic Marin / AFP pool / MTI / EPA)