Újra megmérettethetik magukat a felvidéki magyar pártok, ha a szlovák kormányválság előre hozott választásokkal végződik. A most létrejött egységes magyar párt már erre a forgatókönyvre készülhet.
Minden esély megvan rá, hogy szerdán összeomlik Igor Matovič szlovák miniszterelnök kormánya. Ekkor jár le ugyanis a koalíciós partnerek, a Richard Sulík vezette Szabadság és Szolidaritás (SaS), illetve a Veronika Remisová vezette Emberekért (Za ludí) ultimátuma: múlt hétfőn a két kisebb kormánypárt távozásra szólította fel a miniszterelnököt, belengetve, hogy ellenkező esetben kilépnek a kormányból. Ezt nyomatékosítva Milan Krajniak munka-, szociális és családügyi miniszter bejelentette lemondását, ráadásul ő volt a második kormánytag, aki egy héten belül távozott.
Matovič egy hétre eltűnt a nyilvánosság elől, majd vasárnap egyetlen nyilatkozattal visszadobta fenyegetőző partnereinek az izzó dinamitot. Egy sor megalázó feltételhez kötötte lemondását, melyek ráadásul nem is indokolatlanok. Egyik ilyen például, hogy a kormányt a 2020-as választáson elért eredmények mentén kell átalakítani. Ezzel az SaS-nek három minisztériuma közül egyet át kell adnia az OĽaNO-nak, a választási eredmény szerint ugyanis csak kettő járt volna neki. De mások mellett feltételként szabta Matovič azt is, hogy a SaS-vezér Richard Sulík gazdasági miniszternek és a Za ľudí-delegált Mária Kolíkova igazságügyi miniszternek is távoznia kell, miközben ezzel mindkét politikus megfenyegette korábban a kormányfőt.
Egyelőre tehát nehéz elképzelni, hogy a járványkezelésben elhasználódott kormánykoalíció újra lábra álljon. Márpedig a SaS és a Za ľudí hat minisztert ad, távozásukkal a kormány mandátumainak száma 70-re csökkenne a 150 fős parlamentben. Ebben a helyzetben kérdéses, hogy Matovičék honnan szerezik meg a többséghez szükséges hat képviselőt.
Ezért nagyon valószínű, hogy 2020 után Szlovákiában előre hozott választások lesznek ősszel, ami vélhetően egy baloldali-liberális kormány megalakulását hozná magával.
Ez pedig új esélyt adna a magyar pártoknak, miután 2020-ban egyik sem jutott be a szlovák parlamentbe. A három közösség, az Összefogás, a Magyar Közösség Pártja és a Most–Híd évek óta nem tudott közös nevezőre jutni a hatalmi viták miatt, de most megtört a jég. Létrejött az egységes magyar párt, a Szövetség – Magyarok, nemzetiségek, régiók néven, amely teljesen átírhatja az eddigi forgatókönyveket. Miközben éveken át ezek a pártok a nyilvánosság előtt egymást marták, valójában senki nem képviselte a helyi kisebbség érdekeit. Megszokottá vált, hogy a fejlesztési támogatások szétosztása, az útinfrastruktúra fejlesztése előnytelenül érintette a magyarok lakta területeket, ennek következtében elmaradtak a beruházások, csökkent a térség versenyképessége. Közben pedig a lakosság tíz százalékát kitevő magyar szavazókért a szlovák pártok is eredményesen kampányoltak.
Jó példa erre a Matovič vezette OĽaNO, amely sikeresen szólította meg a felvidéki kisebbséget: 2020-ban a magyarlakta járásokban néhol megháromszorozta-négyszerezte a négy évvel korábbi eredményét.
Tavaly márciusi győzelme óta azonban – részben az állandó válságkezelés miatt – nem sok szó esett a magyarság érdekeiről. A korábbi ígéret szerint enyhítenének a kettős állampolgárságot tiltó jogszabályon, érdemi előrelépés azonban ebben az ügyben sem történt. Volt viszont félrement kísérlet az Orbán-kormány és a helyi magyarság megszelídítésére, amikor Matovič a trianoni békediktátum aláírásának századik évfordulója alkalmából közös, szlovák–magyar megemlékezést rendezett. A rivaldafényt kihasználva az MKP a Szlovák Nemzet Memorandumának magyarított verzióját adták át Matovičnak, vagyis egy követeléslistával jelent meg az eseményen. Az akciót követően Berényi József MKP-elnök elvesztette Matovič bizalmát, korábban ugyanis a kormányfő informális kisebbségügyi tanácsadójaként dolgozott.
(Borítókép: Igor Matovič szlovák miniszterelnök. Fotó: Joe Klamar / AFP)