Nagy többséggel megszavazta csütörtök délután az Európai Parlament azt az állásfoglalást, amely a hétéves uniós költségvetéshez és a koronavírus-járvány gazdasági hatásait kezelő helyreállítási alaphoz csatolt jogállamisági kondicionalitásról szóló rendelet érvényesítését sürgeti.
A brüsszeli plenáris ülésen 687-en szavaztak, a javaslatot 529-en támogatták, 148-an elutasították, tízen pedig tartózkodtak. A magyar ellenzéki képviselők igennel, a fideszesek nemmel szavaztak.
A Momentumot is soraiban tudó Renew frakció terjesztette be az állásfoglalási javaslatot, amit az Európai Néppárt, a szociáldemokraták (S&D), a Zöldek, valamint a radikális baloldali GUE/NGL csoportok támogattak – vagyis mindenki, a jobboldali Identitás és Demokrácia (ID), valamint az Európai Konzervatívok és Reformisták (ECR) kivételével.
A kondicionalitásról szóló rendeletet a tavaly decemberi EU-csúcson elfogadott záradék értelmében a tagállamok megtámadhatják, s azt azután érvényesítheti az Európai Bizottság, ha az Európai Unió Bírósága (EUB) az Alapszerződéssel összeegyeztethetőnek ítéli. Magyarország és Lengyelország keresetet nyújtott be a luxembourgi székhelyű testületnél.
Az Európai Parlament csütörtökön elfogadott állásfoglalásában sürgeti az Európai Bizottságot,
„kerülje el a további késedelmet a rendelet alkalmazásában”, és kilátásba helyezte, hogy ha a testület június elsejéig nem lép, akkor a parlament a Bírósághoz fordul.
Az Európai Parlament szerint a decemberi alkunak nincs jogi kötő ereje, mielőbb alkalmazni kell a jogállamisági kondicionalitást, amelynek értelmében jogsértés esetén felfüggeszthetőek a tagállamoknak járó források.
A Fidesz és a kormány is élesen bírálta, a jogállamisággal ellentétesnek nevezte az elfogadott állásfoglalást.
Varga Judit igazságügyi miniszter még szerdán a Facebookon azt írta,
miközben a járvány Európában elemi erővel tombol és a tagállamok azon dolgoznak, hogy emberéleteket mentsenek, az Európai Parlament ismét megpróbálja rátenni a kezét a magyar embereknek járó forrásokra.
Csütörtöki közleményébena Fidesz európai parlamenti delegációja úgy fogalmazott:
A baloldali többség szintet lépett az unió megosztását szolgáló ideológiai csatározásokban: megfenyegette az Európai Bizottságot és az uniós bírákra is súlyos politikai nyomást gyakorol egy folyamatban lévő ügyben.
A közleményben kitértek arra is, hogy a Renew részéről az állásfoglalást a frakció alelnöke, a momentumos Cseh Katalin is jegyzi.
A magyar baloldal ismét bebizonyította, semmilyen eszköztől sem riad vissza, hogy megpróbálja elvenni a Magyarországnak, a magyar polgároknak járó uniós forrásokat
– tették hozzá ezzel kapcsolatban.
Cseh Katalin a Facebookon azt írta, büszke rá, hogy magyar képviselőként az állásfoglalás egyik előterjesztője lehetett.
Június 1-jéig adunk határidőt a Bizottságnak arra, hogy tisztázzák: hogyan és milyen esetekben kívánják alkalmazni a szabályrendszert, ugyanis az elmúlt közel négy hónapban nem láttuk jelét annak, hogy bármit is tettek volna azért, hogy elejét vegyék a visszaéléseknek. Nincs vesztegetni való időnk, használnunk kell a jogállamisági mechanizmust. Amennyiben az Európai Bizottság mégis tovább húzná az időt és tétlenkedne, úgy eljárást indítunk a Bizottság ellen
– olvasható a momentumos képviselő bejegyzésében.
Mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy a járvány utáni helyreállításra szánt uniós forrásokat ne Orbán Viktor strómanjai és haverjai zsebeljék be, hanem azok valóban oda kerüljenek, ahova szánják azokat. Remélem, a parlamenti ultimátum hatni fog, a pénzköltés ellenőrzésével megbízott Bizottság pedig késlekedés nélkül érvényt szerez a jogállami rendelkezéseknek
– fejtette ki a képviselő.
(Borítókép: Aris Oikonomou / AFP)