Egyre gyakoribbak a szélsőségesekhez köthető esetek a Bundeswehr elit kommandós egységében, a KSK-ban.
Nemrég került napvilágra egy időközi jelentés, amely 2017-ig visszamenőleg dokumentálja a német elit kommandón, a Kommando Spezialkräfton (KSK) belüli szélsőjobboldali eseteket – írja a Deutsche Welle.
A német elit egység története 1994-ig nyúlik vissza, amikor a ruandai népirtás idején a Bundeswehr helyett a belga különleges erőknek kellett kimenekíteniük német túszokat, ez pedig rendkívül kellemetlen helyzetbe hozta a német hadsereget. Ezek után 1996-ban az USA és az Egyesült Királyság különleges egységeinek mintájára hozták létre a KSK-t, amelynek az eredeti feladata a külföldön túszul ejtett német állampolgárok kiszabadítása, mentése lett volna.
A Bundeswehr elit egységeként különböző NATO-missziókban is szerepet vállaltak: első éles bevetésük során 1998-ban Milorad Krnojelac szerb háborús bűnöst kellett előállítaniuk. Sikerrel is jártak, Krnojelac pedig a hágai Nemzetközi Bíróság elé állt. A KSK egységei később is szolgáltak a Balkánon, egészen pontosan Koszovóban, emellett 2001. szeptember 11-e után Afganisztánban is megjelentek.
Mindezek mellett azonban a KSK-kommandót még soha nem vetették be olyan helyzetben, amire tulajdonképpen létrehozták, vagyis hogy külföldön túszul ejtett németeket mentsen ki.
Az első szélsőséges megnyilvánulás 2003-ban volt a KSK történetében, amikor Reinhard Günzel parancsnok kiállt Martin Hohman kereszténydemokrata képviselő mellett, aki a német nemzeti ünnepen mondott beszédében a náci bűnökkel egyenértékűnek nevezte az oroszországi forradalom idején a zsidók által elkövetett atrocitásokat. Ezt követően Peter Struck, az akkori védelmi miniszter elbocsátotta Günzelt, amiért a tárcavezető halálos fenyegetéseket is kapott.
Az eset után több alkalommal is indult eljárás a KSK-hoz tartozó kommandósok ellen. 2015-ben például egy katona „Hannibal” álnév alatt kezdett különböző chatcsoportokon keresztül szervezkedni. Ezekben a csoportokban a berlini kormány menekültpolitikáját élesen kritizáló, illetve polgárháborút vizionáló véleményeket osztott meg.
Arról már mi is írtunk, hogy
a német társadalmon belül, a felszín alatt, óriási feszültségek vannak, és ez többek között az ország máig meglévő, keleti és nyugati fele közötti különbségekben, az egykori NDK területén élők frusztrációjában is megmutatkozik. Nem csoda, hogy az egyik egykori keletnémet tartományban is találtak illegálisan tartott fegyvereket és robbanóanyagokat egy ksk-kommandósnál.
A német védelmi minisztérium jelentése szerint csak 2020-ban 843 esetben merült föl szélsőjobboldali extremizmus gyanúja a hadseregen belül, ez pedig alapot szolgáltatott ahhoz, hogy – ugyan csak rövid időre, de – titkosszolgálati megfigyelés alá helyezték a radikális jobboldali Alternatíva Németországnak (AfD) pártját.
Mindenesetre a dolgot nem veszik félvállról. A jelenlegi német védelmi miniszter, Annegret Kramp-Karrenbauer ugyanis kilátásba helyezte, hogy feloszlatja a KSK-t, amennyiben nyárig nem sikerül rendet tenni a szervezeten belül.
(Borítókép: A KSK katonái egy gyakorlaton 2017-ben. Fotó: Kay Nietfeld / picture alliance / Getty Images)