Az Orbán-kormány a járványhelyzetet kihasználva tovább nehezíti a független újságírást –  idézi a Népszava az Európa Tanács jelentésében szereplő megállapítást. 

A jelentés szerint szokatlanul nagy hatalom összpontosul a médiát, a távközlési piacot és a frekvenciahasználatot felügyelő Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnökének kezében. Ráadásul az NMHH döntéshozó testületében, a Médiatanácsban 2010 óta kizárólag kormánypárti delegáltak ülnek, így tisztán politikai testületnek tekinthető. Ennek a testületnek úgy van lehetősége a médiatartalmak vizsgálatára és szankciók meghozatalára, hogy az erről szóló törvény nem sorol fel világos paramétereket arra, mi számít jogsértésnek. A Facebook „cenzúrázási gyakorlatának” vizsgálatára az  Igazságügyi Minisztérium által tavaly felállított Digitális Média Szabadság Bizottság jogkörei szintén ködösek. 

A jelentés – amelyet Varga Judit igazságügyi miniszterrel; Orbán Balázzsal, a Miniszterelnökség miniszterhelyettesével, Karas Mónikával, a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnökével; valamint Kozma Ákos ombudsmannal készítettek el – külön kitér a járványügyi veszélyhelyzet során meghozott kormányzati döntésekre, elsősorban a rémhírterjesztés szankciójára. Mint olvasható,

Az pedig az információszabadságot kezdi ki, hogy a veszélyhelyzetre hivatkozva az egyes állami szervek akár 45 napig elhúzhatják a válaszadást a közérdekű adatkérésekre – mutat rá a dokumentum. 

Külön fejezetben foglalkozik a jelentés az állami hirdetések piactorzító hatásával. Mint megállapítják, tavaly a hirdetési pénzek 86 százaléka került kormányközeli médiatermékekhez. A közmédiáról külön megjegyzik, hogy direkt szerkesztői utasítások vonatkoznak a kormányzati álláspont egyoldalú hangoztatására. 

A dokumentum leszögezi: bár a fizikai erőszak egyelőre nem fenyegeti az újságírókat, nem zárható ki, hogy az egyes gyűlöletkampányoknak végül ilyen hatása lesz. A jelentés javaslatokat is tesz a felsorolt anomáliák megszüntetésére, egyebek között a gyűlöletkampányok mellőzésével.