Egy lisszaboni Covid-klinikán fogták el Francesco Pellét, aki egy olyan gyilkosságot rendelt el, amelyet a hat áldozattal járó duisburgi vérfürdővel bosszult meg az 'Ndrangheta rivális klánja.
A koronavírus az élet minden területét átrendezte, és ezzel a maffiózóknak is számolniuk kell. Manapság már nem lehet csak úgy köddé válni és évtizedekig bujkálni a carabinierik elől, mert a pandémia a legtökéletesebb fedősztorit is átírhatja. Mint például Francesco Pelle esetében, akit kétévnyi bujkálás után a koronavírus terített le, és egy portugáliai Covid-klinikán vették őrizetbe.
A 43 éves férfi a calabriai 'Ndrangheta egyik meghatározó alakja, akit az olasz belügyminiszter, Luciana Lamorgese az ország legveszélyesebb szökevényének nevezett. A házi őrizetben lévő Pelle 2019-ben tűnt el Milánóból, miután a legfelsőbb bíróság helybenhagyta életfogytiglani büntetését, amit egy rivális klánvezér feleségének kivégzéséért szabtak ki rá.
Maria Strangiót 2006 karácsonyán ölték meg calabriai otthonában, pár nappal azután, hogy Francesco Pellét egy ismeretlen hátba lőtte. A férfi túlélte a merényletet, és az ügyészség szerint bosszúból rendelte el a nő kivégzését. A gyilkosság csupán az egyik fejezete volt a Pelle–Vottari klán és a rivális Nirta–Strangio csoport közötti háborúnak, amely már harminc éve szedte áldozatait mindkét oldalon. A klánok harca egy évvel később, 2007-ben a németországi Duisburg egyik pizzériájánál lezajlott vérengzésben csúcsosodott ki, ami bosszú volt Maria Strangio meggyilkolásáért, és amely egy csapásra megismertette Európában az addig inkább a háttérben tevékenykedő 'Ndrangheta nevét.
2007. augusztus 15-én a duisburgi Da Bruno nevű étteremből hajnali kettőkor távozott egy születésnapot ünneplő, hatfős társaság, amelynek 16 és 39 év közötti tagjai mind a Pelle–Vottari klánhoz tartoztak. Ahogy beültek az autóikba, azonnal tüzet nyitottak rájuk a merénylők,
több mint hetven lövést leadva a férfiakra, akik közül egyikük sem élte túl a támadást.
A hat áldozattal járó leszámolás sokkolta Németországot, és Nicola Gratteri, az 'Ndrangheta elleni hajtóvadászatot irányító, harminc éve rendőri védelem alatt élő olasz államügyész szerint végzetes hibának bizonyult a bűnszervezet részéről. Az addig szinte ismeretlen calabriai maffia hirtelen a címlapokra került, és soha nem tapasztalt rendőri erővel kellett szembesülnie.
A duisburgi mészárlás után pár héttel a német nyomozók már tudták, hogy a merénylőket a Strangio család soraiban kell keresniük. Két évvel később Amszterdamban tartóztatták le Giovanni Strangiót, akinek DNS-ét megtalálták a merénylők egyik menekülésre használt autójában. A férfi életfogytiglani büntetést kapott, de a mai napig ő az egyetlen, akire rá tudták bizonyítani, hogy ott volt a leszámolásnál. A Nirta család két tagját ugyan összefüggésbe hozták a merénylettel, de őket végül csak maffiaszervezetben való részvételért mondták ki bűnösnek, s ítélték el 12 évre.
Duisburg komoly lecke volt az 'Ndranghetának, amely azóta igyekszik diszkréten kezelni a klánok közötti konfliktusokat.
Nem háborúzni akarnak Németországban, hanem üzletelni, szállodákat és pizzériákat venni, hogy tisztára moshassák a drogkereskedelemből szerzett pénzeket
– mondja Nicola Gratteri.
A calabriai maffia a mai napig nyögi a duisburgi mészárlás utóhatásait. Ezekben a hetekben is zajlik Olaszország történetének második megapere, amelyben a szicíliai Cosa Nostra tagjai után most az 'ndraghetisták kerültek célkeresztbe. Több mint 300 vádlott, 900 tanú és 24 ezer órányi lehallgatott felvétel – a per óvatos becslések szerint is egy évig húzódhat a 3000 négyzetméteres calabriai bunkerteremben. A tanúk között legalább 60 bűnbánó maffiózó is van, akik készek vallomást tenni a rivális klánok ellen, tovább növelve a szervezeten belüli feszültséget.
Az 'Ndrangheta felépítése ugyanis különbözik a szicíliai maffiaszervezetétől. Szigorú hierarchia helyett vérségi köteléken alapuló klánok szövetségére épül, nincs központi vezetése. Bár a klánok házasságok útján is igyekeznek erősíteni kapcsolataikat, a rivalizálást így sem lehet teljesen kizárni.
Ezért is lehet jelentősége Francesco Pelle őrizetbe vételének. A maffiózó hozzá közel álló embereket vesztett el Duisburgban, és ha beszél, az igazi mélyütést jelentene a Nirta–Strangio klánnak. Elfogása így különösen rosszkor jött az 'Ndranghetának, de ő legalább mentegetőzhet azzal, hogy a koronavírus-fertőzés miatt kénytelen volt befeküdni egy lisszaboni kórházba, ami egyet jelentett a lebukásával.
A hülyeségre viszont nincs mentség. Egy másik 'ndranghetista, Marc Feren Claude Biart igazi bravúrt hajtott végre azzal a napokban, hogy youtube-os főzővideóival sikerült hét év után lebuktatnia magát a Dominikai Köztársaságban.
Nem baj, ahol 300 vádlott elfér, ott jut hely egy gasztroinfluenszernek is.
Az ’Ndrangheta a nyolcvanas évek végén, a szicília maffiát meggyengítő megaper után kezdett erősödni, s vált napjainkra az egyik legerősebb délolasz maffiaszervezetté. Az elmúlt évtizedekben az északi régiókra is kiterjesztette befolyását, s ezzel megelőzte vetélytársait – a nápolyi camorrát, a szicíliai Cosa Nostrát és a pugliai Sacra Corona Unitát. Tevékenysége kiterjed más európai országokra, főleg Németországra, Svájcra és Bulgáriára, de jelentős pozíciót szerzett Észak-Amerikában és Ausztráliában is. A szervezet igazi erejét az biztosítja, hogy megszerezte az Európába érkező kokainszállítmányok monopóliumát. Az ’Ndrangheta ma a leggazdagabb olasz bűnszervezet, amelynek központja az ország legszegényebb régiójában, Calabriában van.