Már az idén megkezdődhet több, koronavírus elleni megelőző gyógyszer vizsgálata. Ezek azonban nem védőoltás, hanem tabletta vagy orrspray formájában kerülhetnek a piacra.
Az Oravax sajtóközleményében tudatta, hogy az embereken folytatott klinikai vizsgálatok első szakasza reményei szerint júniusig megkezdődhet.
Ez egy védőanyag kifejlesztésének legkorábbi szakasza. A siker nem garantált, de ha a kutatások eredményesek lesznek, akkor is legalább további egy évig tart a tabletta engedélyezése (emlékeztetőül: a Moderna 2020 márciusában, a Pfizer pedig 2020 májusában kezdte meg védőoltásának klinikai vizsgálatát emberek bevonásával).
Az Oravax egyébként az izraeli–amerikai Oramed és az indiai Premas Biotech közös vállalkozása.
A szájon át bevihető védőanyag a koronavírus elleni vakcinák „második nemzedéke”, amely könnyebben beadható, és terjesztése is egyszerűbb.
„Az orális védőanyag lehetővé teszi, hogy az emberek otthonukban alkalmazzák a védekezés új formáját” – idézi a közlemény Nadav Kidront. Az Oramed vezérigazgatója a The Jerusalem Postnak elmondta:
a tabletta közönséges hűtőben szállítható és szobahőmérsékleten tárolható.
Paul Hunter, a Kelet-angliai Egyetem professzora óvatosságra int, és alapos vizsgálatokat szorgalmaz, ugyanakkor hozzátette, hogy
a tabletta megváltás lehet azok számára, akik rettegnek a tűszúrástól.
„A vakcina általában hatásosan megelőzi a súlyos betegség kialakulását, viszont nem annyira hatásos a fertőzés megelőzésében” – nyilatkozta Hunter.
PF-07321332 – így hívják a Pfizer által kifejlesztett proteázgátlót, ami a klinikait megelőző vizsgálatok szerint eredményesen akadályozza meg a SARS-CoV-2 és egyéb mutánsainak replikálódását. A proteázok fehérjebontó enzimek. A proteázgátlók viszont lekötik azt a fehérjét, ami elengedhetetlenül szükséges a vírusszaporodáshoz. Hasonló eljárást alkalmaztak az AIDS és a Hepatitis-C vírusai elleni védekezésben.
Ennek a hatóanyagnak a klinikai fejlesztését kezdte meg a Pfizer.
A tervek szerint az ezen a hatóanyagon alapuló tablettát a háziorvos az első tünetek megjelenésekor receptként felírhatná.
A vakcinák sok olyan országban hatásosnak bizonyultak, és csökkentik a fertőzés terjedését, amely élen jár az oltásban. Százszázalékos hatásosságról mégsem beszélhetünk mindaddig, amíg az emberek egy része elutasítja a vakcinát.
„A PF-07321332-t orális használatra tervezzük. Azok kapnák meg, akiknél a tünetek első jelei jelentkeznek, így ők nem szorulnának kórházi kezelésre vagy intenzív osztályon történő ápolásra” – hangoztatja Mikael Dolsten, a Pfizer kutatási igazgatója.
Más irányba indult az Oxfordi Egyetem és az AstraZeneca. Olyan védőanyag kifejlesztésébe fogtak, ami orrspray formájában vihető be az emberi szervezetbe.
Az Oxfordi Egyetem 30 egészéges, 18–40 év közötti önkéntest toboroz, aki részt venne a klinikai tesztelésben.
A kutatók szerint a szénanátha elleni orrspray-hez hasonlóan a koronavírus elleni is több embert bátorítana a védekezésre.
„Emberek egész sora vonzóbbnak találhatja az intranazális védekezést, ami növelheti az oltási hajlandóságot” – véli dr. Sandy Douglas.
A kutatás vezetője emlékeztetett arra, hogy a gyakorlati előnyök mellett az orrspray-t eredményesen alkalmazzák például az influenza védőoltása helyett a brit iskolákban.
A vizsgálat során a többi között arra keresnek választ, hogy milyen immunválaszt és esetleges mellékhatásokat vált ki az orrspray.
(Borítókép: Kórház Olaszországban 2020. áprilisban. Fotó: Michele Lapini / Getty Images)