Oroszország arra szólította fel a NATO-t: ne küldjön csapatokat Ukrajna megsegítésére, miközben maga jelentős erőket sorakoztatott fel az ukrán határon. További lépéseket helyezett kilátásba abban az esetben, ha az észak-atlanti szövetség mégis lépne – ezt maga Dimitrij Peszkov, a Kreml szóvivője erősítette meg.
A szórványos összecsapások eközben folytatódnak Ukrajna keleti határain katonái és a Moszkva által támogatott szakadárok között.
Az Egyesült Államok Európában állomásozó erői magasabb riasztási fokozatra álltak át az „orosz agresszió terebélyesedésének” hírére.
Oroszország aláássa azokat a törekvéseket, amelyeknek célja a feszültség oldása a térségben – ezt mondta egy NATO-tisztségviselő a Reuters hírügynökségnek. „A szövetségeseket aggasztja a nagyszabású katonai aktivitás Ukrajna területén és határain” – hangoztatta a NATO illetékese.
„A hadgyakorlat és a lehetséges provokáció a határon hagyományos orosz játék” – emlékeztetett Volodimir Zelenszkij.
Az ukrán elnökkel folytatott telefonos beszélgetése során Joe Biden amerikai elnök arról biztosította partnerét, hogy Washington rendíthetetlenül támogatja Ukrajna szuverenitását és területi integritását Oroszország donbaszi, azaz Donyeck-medencei és krími agressziójával szemben – tette közzé a Fehér Ház.
Peszkov ezzel szemben azzal vádolja Kijevet, hogy az ukrán csapatok „provokálnak” Kelet-Ukrajnában, és naponta megsértik a törékeny tűzszünetet.
Az ukrán külügyminiszter azt nyilatkozta a BBC-nek, hogy orosz katonai egységek vonulnak fel országa északi és keleti határain, valamint a „törvénytelenül elfoglalt Krím félszigeten”.
„Megfigyeléseink szerint tehát az Orosz Föderáció három irányból vonul fel. Mi azonban nem szeretnénk, ha elmérgesedne a helyzet. Nincs szükségünk háborúra” – mondta Dmitro Kuleba.
„Heiko Maas barátommal, a német külügyminiszterrel folytatott beszélgetésem során megköszöntem Németország támogatását, és arról biztosítottam, hogy Ukrajna a politikai és diplomáciai megoldások híve annak érdekében, hogy visszaálljanak a megszállás előtti állapotok” – írta Dmitro Kuleba a Twitteren.
Az utóbbi időben a legsúlyosabb összecsapásokat a donyecki térség egyik falujából, Sumából jelentették, ahol a szakadárok tüzérségi támadása következtében négy ukrán katona halt meg.
Oroszország már a múlt hónapban hadgyakorlatot folytatott a Krím félszigeten, amit 2014 márciusában csatolt el Ukrajnától.
A Donyecki-medencében élők orosz segítségre támaszkodnak. Nyugati források szerint Oroszország itt reguláris, nehézfegyverekkel felszerelt hadseregét vonultatta fel.
A Kreml ezt cáfolja. Azt állítják: csupán önkéntesek segítik a lázadókat, akik 2014 áprilisában elfoglalták Donyeck és Luhanszk térségét.
A Twitteren közben ellenőrizetlen forrásból származó felvételek keringenek Ukrajna felé tartó orosz tankokról és tüzérségről.
Ruszlan Komcsak tábornok, Ukrajna katonai főparancsnoka szerint Oroszország 28 zászlóaljat, összesen 20-25 ezer katonát állított hadrendbe az ukrán határon és a Krímben. Moszkva nem kommentálta az értesülést.
„Oroszország saját belátása szerint és saját területén mozgat katonai erőket” – mondta Peszkov, aki hozzátette, hogy nincs ok a félelemre. Ennek ellenére az Európai Unió „súlyos aggodalmát” fejezte ki.
Josep Borell külügyi főtárgyaló „megingathatatlan” támogatásáról biztosította Kijevet Ukrajna szuverenitásának és területi sérthetetlenségének a kérdésében.
(Borítókép:Oroszbarát szakadárok egy páncélozott harcjármű tetején a kelet-ukrajnai Donyeck közelében tartott gyakorlatozáson 2015. március 27-én. Fotó:MTI / EPA / Olekszandr Jermocsenko )