A termőföldek és a mezőgazdaság lehet a világjárvány utáni korszak bomba üzlete. Erre utal, hogy egyre több csúcsgazdag, mint Bill Gates, Jeff Bezos és a Musk család is ebbe az ágazatba invesztál, amit egyesek zöldtechnológiai áttörésnek, mások azonban modern kori gyarmatosításnak tartanak.
Évente 931 millió tonna élelmiszert dobunk a szemétbe, miközben a globális károsanyag-kibocsátás 8-10 százaléka az el nem fogyasztott ételek előállításából kerül a környezetbe – figyelmeztet friss elemzésében az ENSZ. A 2021-es ételpazarlás-index szerint a kidobott élelmiszer 61 százalékáért a háztartások a felelősek, vagyis az egyéni felelősség ezen a téren kiemelkedően magas.
A jelentés arra is felhívja a figyelmet, hogy éves szinten az ételpazarlás 936 milliárd dollár kárt okoz a világgazdaságnak. Összességében a hibás élelmiszerrendszerek 12 ezer milliárd dollár kárt okoznak az egészségügyi, gazdasági és környezeti költségekkel együtt, ami 20 százalékkal meghaladja a teljes élelmiszerpiac értékét
– írja az ENSZ jelentését szemléző Világgazdasági Fórum. A statisztika pedig annak tükrében különösen aggasztó, hogy mindeközben az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) szerint 2019-ben 690 millió ember éhezett, és ez a szám a világjárvány miatt várhatóan jelentősen emelkedni fog.
Sajátos ellentmondás, hogy miközben felfoghatatlan mennyiségű étel kerül a szemétbe, a mezőgazdaság az egyik legnépszerűbb befektetési célponttá vált. Pár nappal az ENSZ-jelentés megjelenését követően a Financial Times a mezőgazdaságban rejlő piaci lehetőségekről írt. A brit gazdasági napilap szerint a termőföldalapokba 5,7 milliárd dollárral több tőke áramlott 2019-ben, ami a 2008-as gazdasági világválság utáni időszakban rekordnak számított. Bár 2020-ban ez az összeg kétmilliárd dollárral csökkent, mégis – a Financial Times által megszólaltatott szakember szerint – a földvásárlásé a jövő.
A globális népességnövekedés ugyanis tartósan biztosítja a mezőgazdasági termékek iránti kereslet emelkedését, ami az iparági technológia fejlődésének is nagy lendületet ad. A földvásárlás így rövid és hosszú távon is jó befektetésnek számít.
„Erre a folyamatra hívja fel a figyelmet Bill Gates karitatív szervezetén keresztül, amely – bár nem kötődik közvetlenül a befektetéseihez –, éppen a mezőgazdasági innováció termelési növelését célozza” – írja a cikk. A Gates Foundation weboldala szerint az amerikai milliárdos Afrikában és Ázsiában támogat kistermelőket, céljuk a mezőgazdaság helyi szükségleteinek megfelelő technológia és eszközök biztosítása. Azt is írják, hogy a vállalkozást elsősorban a klímaváltozás ösztönzi, az új technológiákkal ugyanis felgyorsítható és megnövelhető a mezőgazdasági termelési folyamat. Aztán januárban a The Land Report amerikai szakportál bombát robbantott a hírrel, miszerint
Bill Gates maga is 97 ezer 394 hektár termőföldet vásárolt az Egyesült Államokban, ezzel az ország egyik legnagyobb földbirtokosává vált.
Azóta is találgatja a sajtó, hogy miért érdekli ennyire a milliárdost a mezőgazdaság. A New York Post számos szakértőt felvonultató cikkében azt írja, az ágazat egyfajta reformkorhoz érkezett, a klímaváltozás és a kereslet várható növekedése jelentősen megváltoztatják majd a földeken zajló munkát. A mezőgazdaságra egyre nagyobb hatással vannak a zöldtechnológiák, a termelés robotizálása mellett a károsanyag-kibocsátás mértéke is csökkenthető. Erről egyébként még tavaly a The Economist is átfogó cikket írt; a termőföldeken dolgozó gépek, vagyis az agribotok piaca évenként 23 százalékkal növekszik. A fenntartható és jövedelmező gazdálkodásban Bill Gates évekkel korábban megláthatta a lehetőséget, a New York Post cikkében megszólaló szakértők szerint azonban ez alapvetően jó így. A milliárdos befektetései szerintük felgyorsítják a mezőgazdaságban zajló trendeket, ami végeredményben alacsonyabb károsanyag-kibocsátáshoz és nagyobb profithoz vezet.
Azonban nem mindenki ilyen optimista. Az összeesküvés-elméleteiről elhíresült amerikai jogász, Robert F. Kennedy a The Defender blogján azt írta: azáltal, hogy Gates az élelmiszer előállítása felett szerez kontrollt, lényegében afrikai, ázsiai térségeket gyarmatosít. Kennedy azt is állítja, hogy az amerikai milliárdos az úgynevezett zöldtechnológiák segítségével a fejlődő országok termelőit saját földjeiken teszi rabszolgává, miközben génmódosított vetőmagok alkalmazására bátorítja őket. Kritikájával nincs egyedül a szerző, a brit Global Justice Now civil szervezet évek óta arra figyelmeztet, hogy Bill Gates nem önzetlenül cselekszik.
Egyrészt ugyanis mezőgazdasági nagyvállalatokat juttat fejlődő piacokhoz, miközben hosszú távon adósságcsapdába taszítják a helyi gazdákat.
Vandana Siva indiai aktivista is keményen támadta Gates helyi tevékenységét. Az amerikai milliárdos okostelefonokkal is támogatott gazdákat, mondván, ezek segítségével a munkájukhoz szükséges információhoz, például időjárás-előrejelzéshez juthattak. Siva szerint azonban az eszközök segítségével Gates kiárusította a helyi gazdák tudását és munkamódszereit, lényegében értékesíthető adatcsomagot csinált a farmerekből. „A termőföldek digitalizálása helyett az indiai gazdákból csinált digitális információt” – fogalmazott a digitális aktivista.
Nemrég foglalkozott Bill Gates földüzleteivel a népszerű brit youtuber, Russel Brand is. A több mint 1,4 millió alkalommal megtekintett videóban Brand is a széles körben ismert, tőkekritikus gondolattal érvelt, mely szerint a technológiai fejlődés önmagában nem okoz problémát, az viszont igen, ha az egyetlen érdekcsoport érdekeit szolgálja. Hiába került ugyanis ismét Bill Gates reflektorfénybe földvásárlásai miatt, a mezőgazdaság a többi szupergazdag körében is népszerű: az Amazont megálmodó Jeff Bezos és Elon Musk családja is egyre több földet vásárol.
(Borítókép: Bill Gates. Fotó: Lintao Zhang / Getty Images)