A Johnson & Johnson (a cég európai leányvállalata, a Janssen) gyártotta az első egydózisos, koronavírus elleni vakcinát a világon. Az Indexnek egy Egyesült Államokban élő magyar családfő számolt be arról, hogy március végén megkapták az oltást, illetve azt is elmondta, milyen mellékhatásokat tapasztaltak, és mennyire bíznak az amerikaiak a vakcinákban.
A DuPont amerikai vegyipari vállalatnál kutatómérnökként dolgozó Lengyel Miklós és felesége, Szilágyi Júlia 2009 óta élnek az Egyesült Államokban, a Missouri állambeli St. Louisban. Először mindketten tanulni mentek a városi Washington Egyetemre, ahol Miklós PhD-t szerzett vegyészmérnökként, felesége pedig egy MSc-t nemzetközi kapcsolatokból. Kisfiuk 2019-ben született, ezután nem sokkal vették első házukat St. Louisban.
Legutoljára 2019-ben jártak Magyarországon, a koronavírus-járvány előtt évente egyszer látogattak haza. Miklós tavaly március óta otthonról dolgozik, azóta körülbelül tízszer ment be személyesen a munkahelyére.
Különösebb előzetes tájékoztatást nem kaptak a Johnson & Johnson vakcinájáról, az amerikai hírekben a koronavírusról és a kapcsolódó információkról szólnak a vezető cikkek. A hivatalos tájékoztatók szerint azt a vakcinát érdemes elfogadni, amit felajánlanak.
Miután gyógyszerész szakirányon végeztem a BME-n, utánaolvastam az oltásoknak, és számunkra a Johnson & Johnson vakcinája tűnt a legjobban bevált technológiának, de ez elsősorban a személyes véleményünk
– mondta Miklós az Indexnek.
Amikor megnyílt a lehetőség, hogy a Johnson & Johnson vakcinájával oltsák őket, azonnal jelentkeztek rá. Bár Miklósnak két órát kellett vezetnie az oltóhelyig, ott már minden gördülékenyen ment.
Név szerint jelentkeztek, mielőtt beengedték volna őket, majd a koronavírushoz kapcsolódó szokásos kérdésekre kellett válaszolniuk: például voltak-e karanténban, vannak-e tüneteik, várnak-e teszteredményre.
A testhőmérsékletüket infravörös hőmérővel mérték meg. Ezután sorba kellett állniuk, de előre ki voltak jelölve 1,8 méterre a távolságtartást segítő pontok a padlón. Továbbá kézfertőtlenítőket helyeztek ki a várakozóknak, akiket aztán a maszkot viselő nővérek egyesével hívtak be.
Az oltást igazoló dokumentumért szintén egyesével kellett sorba állni, majd 3-4 méterre egymástól leültették az oltottakat, hogy várjanak egy 15 percet, hogy kiderüljön: van-e esetleg allergiás mellékhatás, reakció. Akkor arról is tájékoztatták őket, hogy a Johnson & Johnson vakcinája előreláthatólag 75 százalékban véd a koronavírus ellen, és 95 százalékos hatékonyságú a súlyos megbetegedések megelőzésére.
Miklós elmondta: január-február táján még volt hiány az oltások terén, de mostanra ilyenről már nem lehet beszélni, 1-2 héten belül bárki beoltathatja magát. Arról is mesélt az Indexnek, hogy az ő ismeretségi körükben is voltak fertőzöttek – fiatalabbak és idősebbek is –, de szerencsére haláleset nem történt a közvetlen környezetükben.
Miklós szerint az amerikai egészségügyi ellátás általában véve kifogástalan minőségű. A járvány elején még bajban voltak az orvosok és a nővérek, ugyanis senki nem volt tisztában azzal, hogy mi a megfelelő védőfelszerelés, illetve nem is álltak ezek rendelkezésre nagy mennyiségben.
A nővérekre és az orvosokra tekintettel itt is folyamatosan kérik, hogy a járványügyi intézkedéseket vegyük komolyan, ugyanis itt is több mint egy éve minden érintett egészségügyi dolgozó kisebb-nagyobb szünettel 110 százalékon teljesít, nem egy megbetegedési csúcson van túl a rendszer
– számolt be Miklós a tapasztalatairól.
Az Egyesült Államokban is felkészültek a tömeges megbetegedésekre, és kiürítették a kórházakat, szükségkórházakat állítottak fel a hokipályákon, egyetemeken, de Miklós elmondása szerint szerencsére ezek az utóbbi intézkedések utólag feleslegesnek bizonyultak.
Az egészségügyi dolgozókat rendszeresen tesztelik, de tavaly március-április óta ez is már mindenki számára elérhető. A tesztelést orvosilag indokolt esetben az egészségbiztosítás állja, nyaralás, utazás, munkába való visszatérés esetén azonban önköltséges.
A Johnson & Johnson vakcinája után csak minimális mellékhatásokat tapasztaltak: fáradtabbak voltak pár napig, Miklós az oltást követő reggel úgy érezte, mintha megfázott volna, fájt a feje, enyhén szédült, 37,6 fokos hőemelkedése volt, de
mindezek a tünetek 24 órán belül teljesen elmúltak.
Az Egyesült Államokban jelenleg még csak a Moderna, a Pfizer és a Johnson & Johnson vakcinája engedélyezett. Utóbbi elsősorban azért vonzó az emberek számára, mert csak egydózisú, és nem kell négy héttel később visszamenni egy újabb oltásért.
Miklósék úgy látják, hogy az amerikaiak jelentős része megbízik az orvosi ajánlásokban, még ha a vakcinákhoz nem is volt meg a szükséges két év adatgyűjtés.
A Johnson & Johnson vakcinája egy vektorvakcina, ami azt jelenti, hogy a SARS-CoV-2-es koronavírus tüskefehérjéjének genetikai kódját tartalmazó ártalmatlan hordozóvírust (vektor) – a 26-os emberi adenovírust – juttatják be az ember szervezetébe a vakcinán keresztül, s végül ez váltja ki az immunválaszt.
Ilyen típusú az AstraZeneca és az orosz R-Pharma Szputnyik V széruma is. A bostoni Beth Israel Egészségügyi Központban 10 éve kezdtek el kísérletezni egy, a 26-os humán adenovírusból kifejlesztett oltóanyaggal, majd beszállt a Johnson & Johnson, és az ebola, illetve más betegségek ellen próbálták továbbfejleszteni az oltóanyagot.
Tavaly januártól már kifejezetten a koronavírus elleni ellenszert kutatták, majd márciusban az amerikai kormány 456 millió dollárral támogatta meg a fejlesztést.
Az 1-es, majd a 2-es fázisos klinikai vizsgálatok nyáron lezajlottak, szeptemberben kezdődhettek a nagy mintás, több tízezer emberen végzett, 3-as fázisos tesztek. Tavaly novemberben a gyógyszercég elkezdte vizsgálni, milyen hatást érnek el, ha nem egy, hanem két adagban adják be a vakcinát, az eredményeket 2021 végére ígérik.
Január végén a Johnson & Johnson bejelentette, hogy biztonságos és hatásos a vakcinájuk, az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszer-engedélyeztetési Hivatal (FDA) pedig február 24-én közölte a három kontinensen végzett vizsgálati eredményeit:
a vizsgálati csoportokban a szer koronavírus elleni hatékonysága.
kórházba kerülés és halál ellen a gyártó ígérete szerint 100 százalékos védettséget nyújt.
Bahrein másnap, február 25-én vészhelyzeti engedélyt adott a vakcina használatára, pár napra rá az Egyesült Államok is ugyanígy tett. Rajtuk kívül azóta Kanada, az Európai Unió, Izland, Liechtenstein, Norvégia, Svájc, Thaiföld adott ki vészhelyzeti jóváhagyást.
Miután bebizonyosodott, hogy a dél-afrikai variánssal szemben az AstraZeneca oltóanyaga kisebb hatékonysággal véd, az ország vezetése úgy határozott, hogy a Johnson & Johnson vakcináját kezdi el használni.
A vállalat februárban a várandós nőket, márciusban pedig a gyerekeket is bevonta a klinikai vizsgálatba. Alex Gorsky, a cég vezérigazgatója egy március eleji interjúban azt mondta,
szeptembertől a gyermekeket is lehet oltani a vakcinával.
Tárolása egyszerű: három hónapig 2–8 fokon is lehetséges, ha több évig, akkor mélyhűtés szükséges.
2020. december 31-én a WHO elsőként a Pfizer/BioNTech vakcináját hagyta jóvá sürgősségi felhasználásra, majd február 15-én a Dél-Koreában és Indiában gyártott AstraZeneca/Oxford oltást, végül március 12-én a Johnson & Johnson amerikai gyógyszergyár egyadagos vakcináját.
A Johnson & Johnson idén 1 milliárd dózist szeretne értékesíteni a szérumából, ebből az amerikai kormány 100 millió adagot rendelt.
Korábbi hírek szerint a Johnson & Johnson vakcinájának első szállítmánya április 19-én érkezik az európai országokba. Az Európai Unióval kötött megállapodás alapján a cég 2021-ben 200 millió dózist fog szállítani. Az Európai Tanács június végéig 55 millió adagra számít, de a pontos menetrendet még nem hozták nyilvánosságra.
(Borítókép: A Johnson & Jonhson által kifejlesztett koronavírus elleni vakcina. Fotó: David Paul Morris / Bloomberg / Getty Images)