Sok idő és rengeteg pénz – a jövő járványainak legyőzéséhez erre a két dologra biztosan szüksége lesz Magyarországnak. Ezt ismerte fel mások mellett Tajvan a SARS-vírus 2003-as terjedésekor, a hosszú és költséges építkezés eredményeként viszont most lezárások nélkül vészelték át a világjárványt. Az Index részt vett azon a konferencián, ahol a nem is annyira egyszerű receptet ismertették.
Sok feladat vár a mindenkori magyar kormányra, ha a következő világjárványt már zökkenőmentesen vészelné át az ország. A Károli Gáspár Református Egyetem, illetve a Tajpej Képviseleti Iroda szervezésében került sor egy online konferenciára, ahol a járványkezelés tanulságairól beszéltek tajvani és magyar szakemberek. Az esemény húzóneve, az ázsiai média Merkely Bélájaként jellemezhető Ji-cson Lo járványügyi szakember is előadást tartott, a beszélgetés során a szigetország legfontosabb tapasztalatait osztotta meg. Ahogyan ugyanis arról már korábban az Index is írt, a Kínai Népköztársaság által sajátjának tekintett, ugyanakkor független sziget a koronavírus-járvány megfékezésében nemzetközi példává vált.
Bár a járvány a szomszédos Vuhanból indult ki, a szigeten mindössze 1050 koronavírusos esetet regisztráltak, miközben a járvány mindössze tíz ember életét követelte. Mindezt úgy, hogy Tajvan a világ egyik legsűrűbben lakott országa: egy négyzetkilométeren 652 ember él.
Ennek köszönhetően Tajvanon nem volt szükség lezárásokra, a maszkviselésen kívül nem vezettek be egyéb korlátozásokat. Ahogyan azonban arra Ji-cson Lo is felhívta a figyelmet, ehhez mindenekelőtt egy válságra, majd közel két évtizedes felkészülésre volt szükség. 2003-ban a SARS-járvány sokkal érzékenyebben érintette a szigetországot: a betegség 73 emberrel végzett, több mint 150 ezren kerültek karanténba. A koronavírushoz hasonló tünetekkel fertőző SARS a világ harminc térségében bukkant fel, a szárazföldi Kína és Hongkong után leginkább Tajvant sújtotta a kór. Pénteki előadásán Ji-cson Lo elmondta, a 2003-as járvány kezelése során a hatóságok számos területen hibáztak.
Ismerős tünetek lehetnek ezek most Magyarországon is. Az egészségügyi ellátórendszert felkészületlenül érte a járvány, a kormány jelenleg is a vakcinálással, illetve szigorú lezárásokkal próbálja megelőzni a rendszer összeomlását. Lo ezzel kapcsolatban elmondta, bár Magyarország nemzetközi kitekintésben is jól halad oltási programjával, az átoltottság ellenére nem szabadul meg teljesen a vírustól. Az országban újabb gócpontok alakulnak majd ki, a jövőben a belső migráció fog problémát okozni.
Sosem lehet eleget befektetni az egészségügyi ellátórendszerbe, ahogyan sosem késő elkezdeni a felkészülést a következő járványra
– fogalmazott a járványügyi szakember. Ezt ismerte fel az ázsiai szigetország vezetése is, ezért hosszú és költséges járványügyi programba kezdett. Lényegében ennek eredménye ért be a tavaly indult koronavírus-járvány kezelése során. Előadása szerint a következő területek fejlesztése bizonyult kifizetődőnek:
Utóbbi szempont különösen fontos, a lakosság bizalmának elnyerése ugyanis a vírus elleni küzdelem számos szakaszában sorsfordító lehet. Hasonlóan Magyarországhoz, Tajvan számára is a vakcinaellenesség leküzdése lesz a következő fontos kihívás. A szigetország 65 százalékos átoltottságban határozza meg a nyájimmunitás elérését, kérdéses azonban, hogy meglesz-e az ehhez szükséges hajlandóság. Az Index kérdésére Ji-cson Lo elmondta: a lakosság támogatása, különösen a nyugati értékrendű országokban a lezárások és más járványügyi korlátozások tekintetében is kiemelten fontos szempont.
A keleti kultúrákban nagyobb az emberekben a hajlandóság, hogy áldozatot hozzanak a közösség érdekében. Ázsiában ezért okoztak kevesebb problémát a szigorú korlátozások. Vannak azonban jó megoldások a nyugati világban is, Magyarországnak talán Ausztrália intézkedései lehetnek segítségére
– fogalmazott a járványügyi szakértő. Ji-cson Lo szerint az úgynevezett közösségi felkészültség terén Ausztrália és Új-Zéland is eredményes volt, vagyis a különböző vészhelyzetekre a társadalom széles körű, előzetes bevonásával készültek fel.
(Borítókép: Védőfelszerelést viselő orvos a fővárosi Semmelweis Egyetem Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika koronavírussal fertőzött betegek fogadására kialakított intenzív osztályán 2021. április 9-én. Fotó: Balogh Zoltán / MTI)