Csapatkivonások helyett, további haderőt telepít Európába az Egyesült Államok. Erről kedd reggel adott ki közleményt az amerikai hadsereg parancsnoksága, a két új alakulat még idén megérkezik Németországba. Az eddigi információk alapján a nagy hatótávolságú, high-tech csapásmérés kiépítése a cél, ami egyértelmű üzenet az ukrán határon mozgolódó Oroszországnak.
Az európai hadszíntér növekvő műveleti igényére hivatkozva, két új egységet küld Németországba az Egyesült Államok hadserege. Erről kedd reggel adott ki tájékoztatást az amerikai fegyvernem európai és afrikai parancsnoksága, a közleményt a Breaking Defence szakportál is idézte. A két, vadonatúj fegyverekkel felszerelt egység mellett azt is bejelentették, hogy a korábbi tervekkel szemben nem vonják vissza a Németországban működő, három amerikai bázist sem.
Az eset politikai, diplomáciai és katonai-műszaki szempontból is izgalmas. Részben ugyanis a Joe Biden elnök által képviselt védelempolitika újabb jelzéseként értelmezhető: míg elődje, Donald Trump költségvetési okokra hivatkozva az amerikai erők csökkentését kezdte meg Európában, az új vezetés már látványosan máshogy gondolkodik a nyugati szövetségesi rendszer, s azon belül a NATO jövőjéről. Ebből következik, hogy a Németországban állomásozó, 12 ezer fős jelenlét visszahívását már februárban leállította a Biden-adminisztráció, ezt követte a szakmában nagy visszhangot keltett, keddi bejelentés.
A lépést az elmúlt hetekben gyorsan fokozódó, újabb orosz-ukrán háborúval fenyegető konfliktus teszi akutálissá. Bár az óvatosan megfogalmazott közlemény egyik érintett felet sem említi meg közleményében, ugyanakkor egyértelműen utal Oroszország elrettentésének szükségességére a hadsereg parancsnoksága.
Az új stratégiák és a folyamatosan változó műveleti környezet megköveteli a kapacitás növelését, ezzel biztosítva a szükséges infrastruktúrát szövetésgeseink és partnereink támogatásához
– írják. A „partner″ szóhasználat Ukrajnára utalhat, márpedig keleti szomszédunknak nagy szüksége van a nyugati kiállásra. Március közepe óta egyes becslések szerint 80 ezer fős haderőt csoportosított át az orosz-ukrán határszakaszra, illetve a 2014-ben annektált Krím-félszigetre.
Az amerikai hadsereg mindenesetre komolyan veszi a fenyegetést. Bár a két új egység csak 500 új főt foglalkoztat majd, a Breaking Defence cikke szerint új rakétarendszerek, a mesterséges intelligenciával támogatott, kiberhadviselést szolgáló rendszerek érkeznek Németországba.
Mint írják, a kapacitásnöveléssel új katonai modellek, modern technológiák, nagy hatósugárú és high-tech műveletek kikísérletezése történik majd.
A hadsereg tüzérségi kapacitására összpontosít, a szakportál cikke alapján vélhetően a 2023-ra, új rakétarendszerek telepítését készíti elő a bejelentés. Jelenleg három ilyen fegyver kifejlesztése zajlik. A nagy pontosságú támadórakéta (PrSM), a fegyvert fejlesztő Lockheed Martin szerint 500 kilométeres sugarú körben képes csapást mérni, továbbá nagy mozgékonyságú (teherautóról is indítható), valamint „fokozott pusztítóerővel″ rendelkezik. Zajlik továbbá egy közepes hatótávolságú (MRC) rendszer építése, amely 1600 kilométeres hatósugárban tud csapást mérni, illetve egy nagy hatótávolságú, egyelőre titkosított protoítpus elkészítése is.
(Borítókép: Amerikai katonák észak-lengyelországi Redzikowo katonai bázison 2016. május 13-án. Fotó: WOJTEK RADWANSKI / AFP)