Orbán Viktor miniszterelnök április 6-án fontos bejelentést tett: elértük a 2,5 millió fős oltási arányt. A népesség 32,2 százaléka már megkapta az első oltást, viszont Málta, az ország, amelyet korábban Magyarország az oltási adatok alapján maga mögött tudott hagyni, momentán 32,6 százalékkal újra az uniós élen van. A második dózis tekintetében szintén Málta vezet. Az európai uniós összátlag jelenleg 16,5 százalékon áll.
A statista.com adatai alapján az Egyesült Királyság vezeti a listát, utánuk következik Málta, Szerbia, majd Magyarország. Bár ezekből két ország nem tagja az Európai Uniónak. A szerb kormány korábban bejelentette,
ingyenes és előzetes regisztráció nélkül is beoltathatják magukat a hétvégén koronavírus ellen akár külföldiek is, amire természetes sokan azt mondták: ez kihagyhatatlan lehetőség.
Az Egyesült Királyságban pedig három héttel az uniós szabályok bevezetése előtt, már jóvá tudták hagyni a Pfizer/BioNTech oltás használatát. Arra hivatkozott a londoni kormány, hogy a brexit miatt az Európai Unión kívüli döntéshozó szerepe önállóbb lett, így korábban tudtak lépni, és 2020. december 8-án az ország meg is kezdhette az oltakozást. A gyors oltakozás eredménye pedig a korlátozások fokozatos feloldása.
Az Európai Unió 4 vakcinát engedélyezett eddig a koronavírus-járvány elleni küzdelem során, mindezt az Európai Gyógyszerügynökség pozitív ajánlása alapján. A legelőször engedélyezett vakcina a német–amerikai gyártású Pfizer/BioNTech. Az Európai Bizottság 2020. december 21-én hagyta jóvá, hogy forgalomba kerülhessen.
2021. január 6-án az EB jóváhagyta az amerikai érdekeltségű Moderna-oltóanyag terjesztését is, bár a tagállamok kevésbé használják ezt a típusú vakcinafajtát.
A brit–svéd AstraZeneca-oltást január 29-én iktatták be az EU-tagállamokban.
A Johnson & Johnson amerikai gyógyszervállalat vakcináját március 11-én fogadták el az unióban, március 12-én pedig a WHO is engedélyezte az oltóanyag terjesztését.
Ezzel már 4 oltásfajta lesz elérhető az Európai Unió tagállamaiban. A gyógyszeripari cég április közepén kezdi meg a vakcina szállítását Európába.
A statisztika azt mutatja, hogy a legnépszerűbb oltóanyag a német–amerikai közös gyártmányú Pfizer/BioNTech vakcina.
Ebből a sorból viszont hiányzik két ország: Bulgária és Lettország, ahol a leggyakoribb oltóanyag – még a felmerült gondok után is – a svéd–brit közös készítésű AstraZeneca. Mivel az AstraZenecával volt némi probléma, az emberek némileg tartanak tőle, bár a szakértők azon a véleményen vannak, hogy nagyon is jó az oltóanyag. Sebastian Kurz osztrák kancellár egy sajtótájékoztatón azt mondta:
Mivel sok ember fél az AstraZenecától, azzal fogom beoltatni magam, hogy megmutassam, bízom az oltásban.
A magyar miniszterelnök által víruslaboratóriumnak nevezett Ausztria is főként a Pfizer/BioNTech vakcinát használja, de nagy arányban oltanak AstraZenecával és Modernával is. Emellett a vakcinahiány miat Sebastian Kurz február végén tárgyalni kezdett Vlagyimir Putyin orosz elnökkel a Szputnyik V vakcina ausztriai megrendeléséről.
Bár több ország inkább csak az unió által támogatott oltásokat használja, voltak esetek, amikor más európai tagország is kérvényezte a kínai Sinopharm- és az orosz készítésű Szputnyik V típusú vakcina használatát.
CureVac
A német CureVac gyógyszervállalat február közepén megkezdte már a koronavírus elleni oltóanyagának tesztelését. A folyamatos szakvizsgálat addig folytatódik, amíg elegendő bizonyíték nem áll rendelkezésre a hivatalos forgalomba hozatali engedély iránti kérelem benyújtásához. Az alapelv az mRNS molekula információs adathordozóként való alkalmazása, amelynek segítségével az emberi szervezet saját maga tudja előállítani az egyes betegségek leküzdéséhez szükséges hatóanyagokat.
Sanofi–GSK
A brit GlaxoSmithKline (GSK) és a francia Sanofi gyógyszercégek közös fejlesztésű koronavírus elleni vakcináját február végén már klinikai tesztelés alá vetették.
Ha meggyőző eredmények születnek az ellenőrzés során, a két cég reményei szerint az új vakcina alkalmazását az utolsó negyedévben hagyhatják jóvá.
Az oltás két dózisát 21 napos eltéréssel adják be a tesztalanyoknak.
(Borítókép: oltópont Rómában. Fotó: Guglielmo Mangiapane / Reuters)