A szeptember 11-i terrortámadás huszadik évfordulójáig kivonják az összes amerikai csapatot Afganisztánból – jelentette be Joe Biden amerikai elnök, azzal a felütéssel, hogy
ideje véget vetni Amerika leghosszabb ideje tartó háborújának.
Donald Trump kormányzata korábban május elsejében egyezett meg a tálibokkal a csapatkivonásról, amit az afganisztáni békefolyamat egyik feltételeként határoztak meg. A megállapodás szerint a tálibok nem nyújtanak támogatást az al-Kaidának és más szélsőséges csoportoknak, ami az amerikai invázió indoka volt 2001-ben, nem sokkala szeptember 11-i New York-i terrortámadástkövetően.
A húsz évvel ezelőtti rettenetes támadás miatt mentünk Afganisztánba. Ez nem magyarázza, hogy 2021-ben miért kéne még ott lennünk
– mondta Biden, hozzátéve, hogy sosem az volt a cél, hogy egy „többgenerációs háborút" vívjanak.
Az Egyesült Államok 20 év alatt mintegy kétezer milliárd dollárt költött a 2300 amerikai (és ki tudja hány afgán) életét követelő háborúra.
A csapatkivonás elhalasztása nem érhet senkit sem meglepetésként, a Biden-kormányzat korábban már utalt rá, hogy ha nem is vonják vissza Trump ígéretét, módosítanak rajta. A BBC jelentése szerint amerikai és NATO-tisztviselők is azon az állásponton vannak, hogy a tálibok nem teljesítették arra vonatkozó kötelezettségüket, hogy csökkentsék az erőszakot a közép-ázsiai országban.
Az amerikai kivonulásról szóló megállapodásnak megfelelően a tálibok leálltak a nemzetközi fegyveres erők elleni támadásokkal, de az afganisztáni kormányerőkkel vívott harcok azóta sem csitultak. Aggodalomra adhat okot, hogy a szélsőséges szervezet a múlt hónapban fogadkozott:
felveszik a harcot bármilyen külföldi erővel, amelynek bakancsai május elsején még Afganisztán földjét tapossák.
Az orosz védelmi minisztérium arra figyelmeztetett, hogy ha tovább maradnak az amerikai csapatok, az a helyzet eszkalációjához vezethet. Ezzel vélhetően arra utalhatott Moszkva, hogy ha az amerikaiak nem most távoznak, azzal azt kockáztatják, hogy később sem fognak tudni eljönni.
Joe Biden mindazonáltal eltökéltnek hangzott bejelentésében, mondván, hogy semmi értelme arra várni, hogy megteremtődjenek a kivonulás ideális körülménye. Az amerikai csapatkivonás azonban csak azt jelenti, hogy katonailag távoznak, az Egyesült Államok folytatja a kabuli kormány támogatását diplomáciai és humanitárius – jegyezte meg az amerikai elnök.
A mintegy 9600 főt kitevő NATO misszióban 2500-3500 között mozog az amerikai katonák száma. Arról, hogy a fokozatos amerikai csapatkivonást mikor kezdik meg, Biden nem tett említést, de Jens Stoltenberg NATO-főtitkár ugyanakkor Brüsszelben, a rendkívüli miniszteri szintű NATO értekezlet után azt jelentette be:
a szövetségesek május 1-ig megkezdik az országban szolgáló misszió erőinek kivonását.
A tálib lázadóknak a kivonulás során a szövetséges csapatok elleni bármifajta támadására a NATO erőteljes válasszal felel – tette hozzá Stoltenberg az Antony Blinken amerikai külügyminiszterrel és Lloyd Austin amerikai védelmi miniszterrel tartott közös sajtótájékoztatón.
A NATO-kötelékben szolgáló magyar csapatokról Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter pedig az értekezletet megelőzően azt közölte:
Magyarország alkalmazkodik a NATO közös döntéséhez az Afganisztánból való kivonulás ügyében.
Mint mondta, Magyarország egyetért azzal a megközelítéssel, hogy az együttes bevonulást együttes, egyidejű kivonulásnak kell követni, amennyiben megszületik a döntés arról, hogy a NATO erők kivonulnak Afganisztánból.
Szijjártó Péter fontosnak találta, hogy garanciák szülessenek arra: Afganisztán a kivonulás után nem lesz ismételten a terrorizmus melegágya, és nem lesz azonnal egy komoly migrációs kibocsátó ország. Ugyanis ha Afganisztán káoszba süllyed, százezrek vagy milliók indulhatnak meg újra az országból.