Szerencsére ritkák azok a történelmi pillanatok, amikor az emberiség egy katasztrófa hatására kénytelen zárni a sorait, még ha rövid időre is. A Notre-Dame-ban 2019. április 15-én pusztító tűzvész ilyen pillanat volt. Nemcsak egy 850 éves épület, hanem egy szimbólum vált a lángok martalékává.
Két éve ezen a napon már lementek az esti híradók, a legtöbb újság a lapzártához készülődött, amikor a hírügynökségeket és a közösségi médiát elözönlötték a párizsi Notre-Dame katasztrófájáról szóló hírek. Az európai kultúra szívében felcsapó lángok látványa az egész világot megrendítette, és példátlan adakozási hullámot indított el.
„Gondoljunk minden katolikus emberre és minden franciára. Mint minden honfitársunk, el vagyok keseredve, ahogy lángok marnak minket” – írta Twitter-üzenetében Emmanuel Macron francia elnök, aki a helyszínen nyilatkozva borzasztó drámának nevezte a történteket.
„A Notre-Dame a történelmünk, az irodalmunk, a szellemünk része, nagy eseményeink, járványaink, háborúink, felszabadulásaink színhelye, életünk epicentruma” – fogalmazott az elnök a még lángoló épület előtt.
A világ vezetői egymás után fejezték ki megrendülésüket. Megszólalt Donald Trump amerikai elnök, együttérzését fejezte ki Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke, Orbán Viktor magyar kormányfő és Ferenc pápa is.
Az európai kultúra jelképe ég
– mondta a katasztrófáról Angela Merkel német kancellár.
A 158 éven át épített katedrálisban néhány óra alatt felfoghatatlan pusztítást vitt végbe a tűzvész. S mint a legtöbb katasztrófához, ehhez is banális véletlenek sorozata vezethetett.
A 2018-tól felújítás alatt álló székesegyház több épületelemét fával pótolták, és a lángok a tatarozási munkálatok helyén kezdtek terjedni. Felmerült, hogy a tüzet egy eldobott csikk okozta, de valószínűbb, hogy elektromos hiba vezetett a katasztrófához.
Az első riasztás 18 óra 20 perckor érkezett a Notre-Dame-ból, de akkor még nem sikerült felfedezni a tűz helyét, mivel egy számítógépes hiba miatt nem sikerült lokalizálni azt. 23 perccel később jött az újabb bejelentés, amikor már látható volt a tetőszintnél felszálló füst. A székesegyházat kiürítették, és egy óra múlva a világot bejárták a képsorok, ahogy a gyorsan terjedő tűzvészben összedől a négyezeti huszártorony. A csaknem 500 tűzoltónak 22 óra 50 percre sikerült megállítania a lángok terjedését, de addigra a tetőszerkezet kétharmada már leégett.
Hajnali háromra tudták csak teljesen megfékezni a lángokat.
A 850 éves gótikus épület kőből készült szerkezetét és tornyait sikerült megmenteni a teljes pusztulástól, akárcsak a kegytárgyakat. A biztonságba helyezett relikviák között volt Krisztus töviskoronája is, amelyet a hagyomány szerint Szent (IX.) Lajos hozott el a Szentföldről.
A Notre-Dame helyreállítási munkálatai még a mai kor eszközeivel is példátlan kihívást jelentenek. A tűzvész után másfél évvel, 2020 novemberében sikerült csak stabilizálni az omlásveszélyes katedrálist, miután eltávolították a huszártorony körül kiépített állványzat deformálódott elemeit. A 200 tonna súlyú, megolvadt fémszerkezetet fél éven át bontották, mivel egyszerre csak négy alpinista dolgozhatott az állványzaton.
A székesegyház leégett födémszerkezetét több mint 800 éve ősi erdők fáiból építették, így azok pótlása sem egyszerű. 1160 körül 13 ezer olyan fát szállítottak a Notre-Dame építéséhez, amelynek többsége a 800–900-as évektől nőtt. Most az újjáépítéshez március végéig ezer, legalább 100 éves tölgyfát vágtak ki a Loire torkolatvidékén, állami vagy önkormányzati tulajdonú erdőkben, de magánemberek is ajánlottak fel erdőket. Ezeket a fákat a tűzvészben leomlott, 93 méteres huszártorony és a kereszthajó födémszerkezetének helyreállításához fogják felhasználni, miután másfél évig pihentetik és szárítják a faanyagot.
Jean-Louis Georgelin, az újjáépítésért felelős állami hatóság elnöke szerint a kiválasztott fák
8–10 évszázadig garantálják a katedrális stabilitását.
A Notre-Dame egyik jelképe, a székesegyház fő orgonájának megtisztítása és restaurálása is csak tavaly augusztusban kezdődhetett meg. A munka a billentyűzet elbontásával indult, majd teljesen darabokra szedték az orgonát. A nyolcezer orgonasíp lebontása egészen az év végéig tartott.
Az orgonának 2024 áprilisában kell újra megszólalnia, azon a napon, amikor évekkel korábban felcsaptak a lángok a Miasszonyunk-katedrálisban.
(Borítókép: A lángoló katedrális 2019. április 15-én. Fotó: Stoyan Vassev / Getty Images Hungary)