A becslések szerint több mint 600 ezer gondozót alkalmaznak illegálisan idősek ápolására, otthoni munkára Németországban. Jobbára kelet-európaiak, és szinte kivétel nélkül nők. Egy átfogó reformmal javítanák a munkakörülményeiket.
Általában a nap 24 órájában rendelkezésre kell állniuk, és helytállniuk. Munkájuk felelősségteljes: egy ember egészsége, élete múlhat rajta.
Nincs munkaszerződésük, így aztán német társadalombiztosításuk sem. A kialkudott bérüket készpénzben kapják. Nem tetemes összeg. A jobbára Lengyelországból, Szlovákiából, Romániából, Bulgáriából, elvétve Magyarországról érkezők idős németekkel törődnek otthonaikban. Nélkülük válságos helyzetbe kerülne az ellátás, a hivatalos statisztikában mégsem szerepelnek.
A becslések szerint az ilyen gondozók 90 százaléka illegálisan végzi munkáját Németországban, ahol a korosodó lakosság inkább a saját otthonában marad, és nem költözik szociális intézménybe.
A 4,1 millió idős háromnegyede napi és teljes felügyeletre szorul. Óriási az igény az ezt a munkát ellátók iránt. A feladatot mind ez idáig nem szabályozta a kormány.
A feketepiaci körülmények között működő közvetítők olcsóbb ajánlatokat tesznek a legális ügynökségeknél, eközben azonban megfeledkeznek a hozzájárulások fizetéséről, sőt a minimálbér szabályait sem tisztelik – írja a Deutsche Welle.
A német törvények hiányosságai miatt erre a fajta ellátásra nem terjed ki a munkajog annak ellenére, hogy a szerződés nélküli foglalkoztatás társadalombiztosítási hozzájárulás fizetése nélkül „bűncselekmény” – hangoztatja Frederic Seebohm, a hivatásos német gondozók szövetségének elnöke.
A jogász azonban emlékeztetett arra, hogy a német egészségügyi miniszter 2020 októberében belengette a rendszer megreformálását. „A gondozás évtizedünk egyik legnagyobb szociális kihívása” – mondta akkor Jens Spahn.
A javaslat még nem került a Bundestag elé, tervezetéből azonban kiderül, hogy az otthoni ellátást a mindennapok realitásaként kezeli.
Ausztria az otthoni ápolás szabályozásában mérföldekkel megelőzte Németországot. Ott a munkát végzők egyéni vállalkozók. Egyikük az 50 éves Anna Tadrzak, aki a bécsi székhelyű Caritas révén talál munkát. Két-négy hetes váltásban dolgozik, majd ugyanannyi ideig tartó pihenőt vesz ki.
Az osztrák megoldást jónak tartja. A felügyelet 24 órás. „Ha az ügyfél éjjelente ötször ébreszt, akkor ötször kell mellette teremnem” – mondja Tadrzak. A munka természete családonként és elvárásaikként változik.
Az ügyfélnek nemcsak ápolóra van szüksége, hanem olyan személyre, aki főz, takarít és bevásárol is. Néha a kisujjamat nyújtom, ők meg az egész karomat akarják. A magánéletnek annyi
– mondja a lengyel nő.
Megfelelő szabályozás nélkül a Németországban dolgozó gondozók kiszolgáltatottak, és kihasználhatják őket. A feketepiacon működő ügynökségek visszaélnek a közeli országokban élők helyzetével meg az unión belüli mozgásszabadsággal. A német közvetítők kelet-európai partnereik segítségével toborozzák a munkaerőt, majd hivatalos regisztráció nélkül helyezik el őket a munkájukra igényt tartó családoknál anélkül, hogy ellenőriznék a képesítésüket, vagy rendeznék a társadalombiztosításukat.
A koronavírus-járvány világított rá arra, hogy a gondozók munkája sürgős szabályozásra szorul. A határok lezárása miatt az ezt a munkát végző emberek be sem utazhattak Németországba – mondja Frederic Seebohm.
Munkájukat sürgősen el kellett ismerni „nélkülözhetetlenként” – ami némileg paradox, hisz addig az állam a létezésükről is vonakodott tudomást szerezni.
Seebohm szerint elengedhetetlen, hogy a gondozók mielőbb bekerüljenek a német egészségügyi ellátás rendszerébe. Erre nem csak maguk miatt van szükség.
Megbetegedhetnek, akár coviddal is megfertőződhetnek, és akkor nemcsak magukat veszélyeztetik, hanem a gondjukra bízott személyt is.
A járványhelyzet azonban csak a jéghegy csúcsa. A gondozók iránti kereslet Németországban és Ausztriában egyaránt meghaladja a kínálatot. „Ausztriában 80-100 ezer gondozó fog hiányozni 2030-ban” – hangoztatja Stefanie Zollner-Rieder, annak a bécsi Caritasnak a képviselője, amely Anna Tadrzakot is foglalkoztatja.
A 65 éven felüliek aránya Németországban a legmagasabbak közé tartozik az unióban. Az alacsony népszaporulat (1,4 gyermek/nő) és a hosszabbodó életkor (most 79 év a férfiak, 83 pedig a nők esetében) csak fokozza a demográfiai trendet. Egyre gyötrőbb kérdés lesz az idősebb korosztály gondozásának a megoldása.
A reform célja, hogy megalapozza azoknak a pénzügyi támogatását, akik mások segítségére szorulnak.
A kérdés most már politikailag is fontos, és a szeptemberi választások egyik kampánytémája lehet.
Frederic Seebohm bizakodó, mert a pártok többsége támogatja a szektor reformját.
(Borítókép: Idős hölgy kerekesszékben ül berlini otthonában 2018. április 27-én. Fotó: Florian Gaertner / Getty Images)