Aligha lehet vitatkozni azon, hogy az Európai Unió történelmi mélypontra süllyedt. Kezdve a közösséget máig megosztó, tünetileg is gyengén kezelt bevándorlási válságtól a legmocskosabb válópert idéző Brexitig, van miből válogatnunk az elmúlt évek drámáiból. Majd jött a koronavírus, és a rendszerhibák több százezer európai család személyes tragédiájában csapódtak le. Az egymillió főt meghaladó halálozási szám nem minden, a közös járványkezelés kudarca súlyos geopolitikai következményeket vonhat maga után.

Pezsgő konzervatívok

Küszöbön a vita a politikai felelősségrevonásról, hamarosan valamennyi európai kormánynak és Brüsszelnek is számot kell vetnie a mulasztásokkal. A folyamat akár földcsuszamlást is előidézhet az uniós politikában, érdemes ismerkedni az eddig kevéssé ismert szereplőkkel. Aktuálisan az európai jobboldallal, hiszen ezen a fronton már elindult a változás. A Fidesz kiválása az Európai Néppártból nem csak Orbán Viktor fantáziáját mozgatta meg, Matteo Salvini, az olasz Liga vezetője és Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő is részt venne a nagy európai jobboldal megvalósításában. A három politikus erről március végén beszélt Budapesten.

Hétfőn pedig kiderült, hogy a Fidesz által az Európa Tanács parlamenti közgyűlésébe delegált országgyűlési képviselők az Európai Konzervatívok-Demokratikus Szövetség (EC/DA) jobboldali képviselőcsoporthoz csatlakoztak. Fontos megjegyezni, hogy az Európai Parlamentben a Néppártból kilépett fideszes képviselők továbbra is függetlenekként dolgoznak, így változatlanul a levegőben lóg a kérdés: milyen frakcióban folytathatják a munkát? Az EC/DA-hoz való csatlakozással ugyanakkor a magyar kormánypárt az Európai Parlament mindkét jobboldali pártcsaládjának gesztust tett. Az Európa Tanácsban működő konzervatív szövetség ugyanis az Európai Konzervatívok és Demokraták (ECR), és az Identitás és Demokrácia (ID) pártcsaládhoz egyaránt köthető.

Libertáriusok között a Fidesz?

Egyelőre nem tudni, hogy milyen fordulatot vesz a két párt sorsa, ahogyan az sem kizárt, hogy a Fidesz egy teljesen új formációban gondolkodik. A hétfői bejelentés viszont arra mutat, hogy a háttértárgyalások gőzerővel zajlanak, a nagy jobboldali egységtervhez pedig a két konzervatív csoport adja majd a nyersanyagot. 

Az ECR képviseli a könnyedebb műfajt. Létrejötte egy EPP-n belüli konfliktushoz köthető, 2005-ben a néppárttal egy frakcióban ülő brit konzervatívok gondolták úgy, hogy nem közösködnek a liberális tendenciákat mutató jobboldali pártcsaláddal.

A közösség a 2019-es parlamenti választásokat követően tolódott jobbra a politikai spekturmon. Akkor több radikális csoport, például a holland Fórum a Demokráciáért, a spanyol Vox és a Svéd Demokraták is csatolakoztak hozzá.

Az ECR jelenleg a magyar kormány elgondolásaival csak részben azonos elveket képvisel: bár kiállnak a nemzetállamokra épülő unió mellett, és a föderális tendenciákat elutasítják, kevéssé lehet ugyanakkor a Fidesz ínyére, hogy az egyén szabadságát deklaráltan szembeállítják az államhatalommal. A párt alapelveit az úgynevezett Rejkjavik Nyilatkozatban rögzítik, a dokumentum alapján az ECR:

• Független nemzetállamok együttműködésében képzeli el az Európai Unió jövőjét.
• Valamennyi európai demokráciát egyenlőnek tekint, függetlenül a tagország méretétől, nemzetközi kapcsolataitól.
• A lehető legkisebb hatalomgyakorlás elvét tartja követendőnek. Ezzel részben a nemzetállamok elsőbbségét hirdeti a nemzetek feletti szervezettekkel (vagyis Brüsszellel) szemben.
• Kiáll a nyitott társadalmak, az egyén méltósága és önállósága mellett, egyben a lehető legnagyobb szabadságot képviseli az állammal szemben is. Az általános szabadságjogok mellett az elnyomó, büntető adóztatást is elítéli.
• Elítéli a szélsőségesség, az önkényuralom és rasszizmus minden formáját, a törvény előtti egyenlőséget hirdeti.
• Méltatja a civil szervezetek és családok szerepét a társadalomban, ezek szerepe, hogy kitöltse az egyén és a kormány közötti űrt.
• Hangsúlyt helyez a nemzetállamok egyedi demokratikus legitimitására.
• Európában és globálisan is a szabadversenyt, a kereskedelem szabadságát támogatja.

Persze nem a Fidesz lenne az első párt a közösségben, amely az ECR hagyományos konzervatív, libertárius elveivel hadilábon állna. Csatlakozása esetén ugyanakkor a magyar kormánypártnak a keleti partnereknek is magyarázkodnia kellene. Az ECR ugyanis az elmúlt időszakban kemény Kína- és Oroszországellenes programokat hirdetett.

Nemzeti, radikális, szkeptikus

Eggyel jobbra áll az ECR-től az Identitás és Demokrácia (ID) csoport. A formáció 2019-ben jött létre, a Dán Néppárt, a Finnek Pártja, a német AfD és az olasz Liga megállapodásával. Jelenleg tíz párt tagja, az Európai Parlamentben mintegy 76 mandátummal rendelkeznek. Alapelveik egyszerűbbek és keményebbek az ECR-nél, a Fidesz retorikája alapján közelebb állnak a magyar kormánypárt által képviselt alapelvekhez:

• Az ID szerint az Európai Unió demokráciadeficittel küzd, mivel a nemzetállamok beleszólása a közügyekbe a brüsszeli bürokraták javára csökkent. Ennek visszafordítása elsődleges céljuk.
• Kiáll a nemzeti identitás elsőbbsége mellett. A pártcsalád szerint ennek megtartása kiemelten fontos, ezért ellenzik a tömeges bevándorlást, és nem támogatják az olyan nem-európai országok felvételét, mint például Törökország.
• Az ID kiáll a szuverenitás mellett, álláspontjuk szerint minden területen a nemzetállamok döntési jogkörébe tartoznak a szakpolitikai kérdések.
• Ellenzik az uniós szintű adók kivetését és az eurozónában tervezett pénzügyi alap létrehozását.
• Illetve sürgetik az EU külső határainak erősebb védelmet, egyben leszögezik: minden tagállam maga dönt határainak véldeméről.

Vélhetően hamarosan kiderül, hogy az ideológiailag az ECR és az ID között billegő Fidesznek milyen tervei vannak az Európai Parlamentben. Ahogyan arról már korábban írtunk, az AfD például nyitott lenne egy új formációra, s magukkal hoznák a francia keményvonalasokat, a Marine Le Pen-féle Nemzeti Gyűlés pártját is. Az Európai Unióban várható változások meglovagolásához azonban a magyar kormánypártnak óvatosnak kell lennie. Az egységes európai jobboldal viziójába nehezen férne bele, ha az a két dominás konzervatív pártcsalád felrobbantásával járna.

(Borítókép:  Orbán Viktor miniszterelnök az Európai Unió kétnapos brüsszeli csúcstalálkozójának első napi ülésére érkezik 2020. október 15-én.  Fotó: MTI /  Miniszterelnöki Sajtóiroda /  Fischer Zoltán)