A TV8 beszámolója szerint a moldáv alkotmánybíróság azt a döntést hozta, hogy Maia Sandu, Moldova elnöke feloszlathatja a parlamentet, és előrehozott választásokat írhat ki. Az Igor Dodon vezette szocialisták természetesen nem ismerik el a döntést.

A tavalyi elnökválasztáson a Dodont legyőző Sandu valószínűleg élni is fog a kínálkozó lehetőséggel, hiszen a Europe Elects felmérése szerint Sandu pártja fölényesen beelőzte a szocialistákat, és komoly esélye van rá, hogy abszolút többséget szerezzen a moldáv parlamentben.

Tévedés azt hinni, hogy Sandu EU-pártisága nem vegyül a román egyesülést támogató nacionalizmussal

 – nyilatkozta lapunknak Demkó Attila, a Matthias Corvinus Collegium Geopolitikai Műhelyének vezetője. „A nagyromán egyesüléssel kapcsolatban azonban nem a moldáv belpolitikai folyamatok, hanem a nagyhatalmak fognak dönteni, bár természetesen a növekvő lakossági támogatásnak is lehet szerepe.”

Moldova lakossága rendkívül megosztott a kérdésben, a EU- vagy demokráciapárti és az oroszbarát felosztások pedig rendkívül leegyszerűsítőek. Az elnökválasztás politikai térképe szinte tökéletesen kirajzolta az etnikai megoszlást, a román többségű területek jellemzően Sandura szavaztak, míg a kisebbségi, tehát nemcsak az orosz, hanem például a gagauz, ukrán vagy a bolgár többségű körzetek is 90 százalék feletti arányban Dodont részesítették előnyben. Tény, hogy Dodonnak sok orosz kapcsolata van, azonban 

A szakértő elmondása szerint a román politikai erők és a közvélemény nagy része támogatja Sandut és az egyesülést, és ezért folyamatosan lobbiznak az Egyesült Államoknál is. Sanduról egyébként érdemes tudni, hogy az USA-ban tanult, és az uniópártiságát (mármint nemcsak az EU-ra, hanem Nagy-Romániára vetítve is) alátámasztja az Azonnalinak adott 2019-es interjúja, amelyben ezt mondta: 

Lélekben és állampolgárságom szerint is román vagyok.

A nagyromán egyesülés a Dnyeszter-melléki orosz jelenlét miatt rendkívül veszélyes lehet a status quóra nézve, Demkó Attila szerint ez csak az oroszok és az amerikaiak közötti megegyezés után jöhetne létre, komolyabb konfliktus nélkül. Oroszországnak viszont jelenleg nem lehet olyan ajánlatot tenni, ami rábírná arra, hogy hozzájáruljon a status quo megváltoztatásához, nem is beszélve a román–moldáv egyesülésről.

 „A nagyhatalmi megegyezés nélküli egyesülés kizárólag akkor jöhet létre, ha az amerikai–orosz viszony még jobban elvadul” – szögezi le az elemző. A határmódosítások tervéről egyébként a balkáni sajtóban is megjelentek hírek. Arról már mi is beszámoltunk, hogy a balkáni status quo megváltoztatása nem túl szerencsés ötlet, ráadásul a nagyhatalmaknak sem érdeke, viszont az ilyen esetek mindenképpen növelik a feszültséget.

Demkó Attila így fogalmaz:

Minden olyan impulzus, amely csökkenti a stabilitást, és ilyen a koronavírus-járvány is, növeli az esélyét a nem várt események bekövetkeztének.

A szakértő hozzáteszi: „A térség helyzete eleve instabil, az ukrajnai feszültség növekedése hat a Dnyeszter-mellékre is, ahol az orosz pozíció igen sebezhető gazdaságilag, illetve katonailag. Moldova abból a szempontból lehet egy nap veszélyesebb, mint Ukrajna, hogy közvetlenül sodorhatja konfliktusba a NATO-t Oroszországgal. Románia nemcsak közvetlenül határos a térséggel, de alapvető érdekeltsége is van, míg a Donbasz (a Donyec-medence történelmi, kulturális és gazdasági régiója Ukrajna keleti részén – a szerk.)  majdnem ezer kilométerre van a legközelebbi NATO-tagállamtól, és sorsa a szövetség egyetlen országa számára sem elsődlegesen fontos.”