Magyarország külpolitikai stratégiájának meghatározásában a földrajzi elhelyezkedéséből indul ki, abból, hogy Németország és Oroszország között helyezkedik el – fejtette ki Németh Zsolt az Izvesztyijában az orosz napilap Budapest és Moszkva kapcsolatait firtató kérdésére.

Meglehetősen nagy történelmi tapasztalattal rendelkezünk ahhoz, hogy tudjuk: jobb jó kapcsolatban lenni mindkét országgal

– fogalmazott az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke, aki szerint az Európai Uniónak ettől eltérő az Oroszországhoz való hozzáállása, amely „abban a tévhitben gyökerezik, hogy az unió globális szereplővé nőtte ki magát”.

A kétoldalú energetikai együttműködésre vonatkozó kérdésre válaszolva a magyar külügyi szakértő azt mondta, hogy Oroszország megbízható gázexportőr volt, és kiváló a tapasztalat az atomenergetikában is. A Pakson épülő orosz reaktorról pedig kijelentette, hogy Budapest a villamosság tiszta és korszerű forrásának tekinti a nukleáris energiát, annak ellenére is, hogy Nyugat-Európa néhány országában nem népszerű.

Ukrajnáról szólva rámutatott, hogy a kárpátaljai kisebbségek helyzete erősen megromlott az elmúlt négy évben azt követően, hogy Brüsszel és Ukrajna megállapodott a vízumpolitika liberalizálásában. 

Paradoxon, hogy Magyarország szilárd támogatója volt ennek a megállapodásnak, mert mindig elkötelezettjei voltunk Ukrajna területi épsége elvének. Sajnos Kijev nem viszonyul komolyan a nemzeti kisebbségek védelmére vonatkozó kötelezettségeihez, amelyeket például az Európa Tanácsban vállalt, ami komolyan akadályozza integrációját a nemzetközi szervezetekbe 

– idézte a lap Németh Zsoltot, aki az orosz Szputnyik vakcináról is elismerően nyilatkozott, és úgy vélekedett, hogy a határok megnyitásáról járványügyi szakembereknek, nem pedig politikusoknak kell dönteniük.