2011. május elsején este két, lopakodóvá átalakított Black Hawk helikopter szállt fel a kelet-afganisztáni Dzsalálábád amerikai támaszpontjáról. A helikoptereket olyan speciális anyaggal vonták be, amely lehetetlenné tette a radar általi észlelésüket, továbbá a rotorok is hangtompítóval voltak ellátva. A két légi jármű összesen 23 Navy SEAL-t, különlegesen kiképzett rohamosztagos katonát szállított, továbbá egy belga juhászkutyát és a gazdáját, valamint egy angol–arab–pastu tolmácsot. A kutyának, a kevlárpáncélba öltöztetett hatéves Cairónak az volt a feladata, hogy ha a célszemély megpróbálna elmenekülni, vesse rá magát, és tegye ártalmatlanná.

Már május másodika volt, amikor a gépek Abottábádba, a határ túloldalára értek, és megkezdték a leszállást. Küldetésük annak az embernek a likvidálása volt, aki tíz évvel korábban parancsot adott a New York-i Világkereskedelmi Központ ikertornyai és a washingtoni Pentagon épülete elleni repülőgépes merényletre. Akinek a fejére ötvenmillió dolláros vérdíjat tűztek ki. A világ legkeresettebb terroristáját, Oszama bin Ladent, az al-Kaida fejét keresték.

Attól kezdve, hogy 2001. szeptember 11-én, miközben összeomlottak az ikertornyok, George W. Bush, az akkori amerikai elnök vészjóslóan és bosszúszomjasan kijelentette: „We will hunt them down!”, a világ leghatalmasabb országának fegyveres erői és tikosszolgálatai minden követ megmozgattak Oszama bin Laden levadászására.

De ez az ötvenmilliós nyomravezetői díj – amit ráadásul végül nem is kellett kifizetni – csak egy csepp volt abban a pénztengerben, amit 2001. szeptember 11. és 2011. május 2-a, a Bin Laden likvidálása között eltelt szűk évtizedben közvetlenül és közvetetten a terroristavezér felkutatása érdekében elköltött az amerikai kormányzat.

Ebben benne foglaltatik az iraki (Szaddám-ellenes) és az afganisztáni (tálibok kisöprését célzó) háború, továbbá a konkrét, bin Laden keresésére indított akciók költsége.

De térjünk vissza Abottábádba, a két Black Hawk fedélzetére. Illetve még korábbra, egészen 2007-ig. Ekkor történt, hogy az amerikai hírszerző ügynökségek végre azonosítani tudták Bin Laden egyik küldöncét. (Azt tudni kell, hogy az al-Kaida vezére futárok segítségével juttatta el üzeneteit az embereihez, mivel tudta, ha telefonálna vagy használná az internetet, másodperceken belül kiderítenék, hol rejtőzködik.)

További két évre volt szüksége a CIA-nak, hogy szűkítse a kört, és megtalálja a futár – akit a CIA „A kuvaiti” kódnéven tartott számon – és bátyja tartózkodási helyét. Ez a tartózkodási hely Pakisztánban volt, Abbotábádban, egy 2006-ban épült, hat méter magas fallal körülvett, háromszintes épületkomplexumban. Az amerikaiak megbizonyosodtak arról, hogy a futár anyagi lehetőségei nem engednék meg egy kb. egymillió dollár értékű ingatlan felépítését és fenntartását.

2010-ben informálta a CIA Barack Obama elnököt, hogy minden valószínűség szerint ebben az épületben rejtőzködik Oszama bin Laden. 2011 februárjában megkezdik az épület elleni támadás kitervelését. Március 14. és április 28. között a Nemzetbiztonsági Tanács öt alkalommal ülésezik Obama vezetésével, előkészítendő a támadást. 

Május 1-jén (washingtoni idő szerint kora délután, ami Pakisztánban már május másodika, a hajnali órák) kéttucatnyi Navy SEAL megindítja a támadást. Két Black Hawk helikopterrel érkeznek az épület mellé. Felrobbantják az ingatlant védő falat, és a földszintről felfelé haladva heves tűzharcban elérik a harmadik szintet, ahol Oszama bin Laden és egyik felnőtt fia a hozzávetőleg húsz közül, Hálid tartózkodik. A terroristavezért fejbe lövik, és szörnyethal, a fia úgyszintén. Összesen négyen halnak meg, köztük egy nő, a támadók közül senki sem. Az egész akció, írd és mondd, 38 percet vett igénybe.

Ahogy lelőtték bin Ladent, a Navy SEAL-csapat parancsnoka a következő üzenetet küldte McRaven tengernagynak, az egész akciót az Arab-tengeren úszó repülőgép-hordozó fedélzetéről irányító parancsnoknak: „ For God and country – Geronimo, Geronimo, Geronimo”, azaz „Istenért és a hazáért – Geronimo, Geronimo, Geronimo”. Majd amikor McRaven az üzenet megerősítését kérte, a kommandós csak ennyit mondott:

Geronimo EKIA.

(A Geronimo Oszama bin Laden kódneve volt, az EKIA pedig az Enemy Killed in Action, azaz Harcban megöltük az ellenséget rövidítése.) Az üzenetet azonnal továbbították Obama elnöknek, aki csak ennyit mondott a körülötte ülőknek a műveleti központban:

Elkaptuk!

Bin Laden holttestét azonosítják, többek között az egyik fogoly felesége és a támadókkal tartó, speciálisan kiképzett nő segítségével. A DNS-teszt is igazolja bin Laden személyazonosságát. A holttestet a USS Carl Vinson repülőgép-hordozó fedélzetére szállítják, majd az Arab-tengerbe dobják. A szertartást az iszlám törvényei szerint hajtják végre.

A hadműveletet Obama elnök és Joe Biden alelnök élő egyenes adásban nézte végig a washingtoni főhadiszállásról, erről fotót is közöltek a hírügynökségek. Még aznap este Obama bejelentette a világ nyilvánosságának:

Bin Laden halott, igazságot tettünk.

Az al-Kaida május 6-án jelentette be vezére halálhírét.

A támadást végrehajtó két Black Hawk helikopter közül az egyik meghibásodott a helyszínen, és a támadó kommandósok fel is robbantották, nehogy illetéktelen kezekbe kerüljön a gép különleges felszerelése. A pakisztáni hatóságok azonban – fittyet hányva az amerikaiak tiltakozására – megengedték a kínaiaknak, hogy összeszedjék a roncsot, és tanulmányozás céljából Kínába szállítsák...

Három évvel a történtek után Robert O’Neill, leszerelt Navy SEAL-katona nyilatkozott a The Washington Postnak, és elmondta, hogy ő volt az, aki a végzetes lövést leadta Oszama bin Ladenre.

O’Neill attól kezdve végighaknizta az országot, úgymond „motivációs beszédeket” tartva, és egy könyvet is megjelentetett „The Operator” címmel, melynek alcíme: „Hogyan adtam le a lövéseket, amelyek kioltották Oszama bin Laden életét.” A könyvet 2017. április 25-én adták ki, öt évvel azok után, hogy a bin Laden elleni akció egy másik résztvevője, Matthew Bissonnette publikálta „No Easy Day” című könyvét. (Bissonette-et a Pentagon beperelte azon az alapon, hogy a szerző – korábbi Navy SEAL – nem egyeztette velük a könyv szövegét. Végül Bissonette a fenyegető börtönbüntetés árnyékában vádalkut kötött a Pentagonnal, ennek értelmében a könyv eladásából származó, több millió dolláros bevételt átutalta a Hadügyminisztérium számlájára.)

Bin Laden tehát tíz éve halott, de az al-Kaida utóvédjei továbbra is terrorakciókkal adnak hírt magukról világszerte. Az Iszlám Állam nevű szervezet pedig csak bin Laden halála után jött létre, és tartotta uralma alatt évekig Irak és Szíria jelentős részét. És a tálibok is újrarendezték soraikat, és most, hogy Amerika kivonulóban van Afganisztánból, ismét hatalmukba kerítették az ország nagy részét.

(Borítókép: Oszama Bin Laden. Fotó:  Universal History Archive / Getty Images)