Élesen bírálta Kínát Antony Blinken amerikai külügyminiszter a CBS News hírtelevízió egyik műsorában, mondván, hogy az ázsiai ország belföldön egyre elnyomóbb, külföldön pedig egyre agresszívabb politikát folytat. Mindazonáltal mind Washington, mind Peking érdekeivel ellentétes lenne egy katonai konfrontáció a két nagyhatalom között.
Joe Biden amerikai elnök folytatja elődjének, Donald Trumpnak a Kínával való keményebb fellépést szorgalmazó politikáját, a demokrata párti államfő adminisztrációja a vörös óriással való versengést azonosította az amerikai külpolitika egyik legnagyobb kihívásaként. Washington pénteken azt közölte, hogy Peking nem tartotta magát a tavaly, ugyancsak a Trump-kormányzat idején aláírt kereskedelmi megállapodásnak az amerikai szellemi tulajdon védelméről szóló részéhez.
Ehhez Blinken a 60 Minutes című magazinban azt fűzte hozzá, hogy az amerikai kormányzatnak „komoly aggályai" vannak emiatt.
A külügyminiszter kijelentette: Kína tisztességtelen és ellenséges módon igyekszik versenyezni, a Biden-kormányzat azonban hatékony és erős abban, hogy összehozzon hasonlóan gondolkodó és ugyancsak sértett országokat, hogy együtt megálljt parancsoljanak Pekingnek.
Az Egyesült Államoknak nem az a célja, hogy kordában tartsa Kínát, hanem hogy fenntartsa a szabályokon alapuló rendet, amelyet a kelet-ázsiai ország próbára tesz
– szögezte le Blinken, aki vasárnap érkezett Londonba, az iparilag legfejlettebb országokat tömörítő G7-es csoport külügy- és fejlesztési minisztereinek találkozójára, amely napirendjének egyik pontja Kína lesz.
Ha már a „hasonló gondolkodású" országoknál tartunk, Új-Zéland is csatlakozott azokhoz, akik kifejezésre juttatták Kínával kapcsolatos aggályaikat. Jacinda Arden miniszterelnök az Aucklandben tartott kínai üzleti találkozón beszélt arról:
ahogy egyre nagyobb és változó szerepet játszik Kína a világban, a két ország rendszerei, értékei és érdekei közötti különbségeket is egyre nehezebb elsimítani.
Mint mondta: Új-Zéland és legnagyobb kereskedelmi partnere, Kína nem tud és nem fog egyetérteni bizonyos témákban, de a kétoldalú kapcsolatokat nem ez kell, hogy meghatározza.
Arden kijelentése egybeesik azzal, hogy Ausztrália éppen felülvizsgálja egy darwini kereskedelmi és katonai kikötő 99 évre történő bérbeadását egy kínai cégnek. A 2015-ben aláírt megállapodás a szignózás napja óta szúrja a kontinensország nemzetbiztonsági szakértőinek a szemét.
Canberra tavaly elfogadott egy törvényt, amely lehetővé teszi a szövetségi kormánynak, hogy felülvizsgáljon állami szinten külföldi országokkal megkötött szerződéseket. Megfigyelők szerint a jogi lépést Kína növekedő befolyásának visszaszorítása indokolta. Az új jogkörrel a szövetségi kormány már bele is köpött az édes-savanyú levesbe: visszamondott két, a kínai Egy öv, egy út kezdeményezés részét képező infrastruktúrafejlesztési projektet.
(MTI/DW)