A cancel culture korában megint szembe ment a trenddel Emmanuel Macron. Fél évszázad óta először tartott hivatalos megemlékezést francia elnök a szerdán kétszáz évvel ezelőtt elhunyt Napóleonról, elismerve az egykori császár érdemeit és bűneit. De inkább az érdemeit.
Az európai hódítónak mindenképp elismerés jár a modern francia állami intézmények, a jog- és bírósági rendszer és az oktatás megteremtéséért.
Ugyanakkor Macron a felvilágosodás „elárulásnak" minősítette Napóleon döntését arról, hogy visszaállították a rabszolgaság intézményét a francia gyarmatokon.
Ez fontos lépés volt, mert a rabszolgaság egyértelmű elnöki elítélését várták a tengerentúli francia megyék, Guadeloupe, Martinique és Réunion szigetének lakói, akiknek többsége a franciák által odahurcolt rabszolgák leszármazottja – jegyzi meg az MTI. A megemlékezés nem véletlenül háborította fel ezeknek megyéknek a lakóit, korábbi hírek szerint a francia elnök beszédével egy időben tüntetéseket szerveztek Guadeloupe-ban.
Macron azonban sosem volt hajlandó magáévá tenni a „cancel culture-t", azaz egyesek kizárását a köztudatból sértőnek vélt nyilatkozataik vagy tettei miatt. Ezért inkább egy kiegyensúlyozott, kétoldalú megközelítést alkalmaz a francia múlttal való szembenézésben. Így tett a francia gyarmati múlttal Algériában, a ruandai népirtásban játszott francia szereppel, valamint a rasszista és/vagy rabszolgatartó történelmi személyek szobrainak elmozdításával – fogalmaz a Politico.
Napóleon egyben volt ogre és sas, Nagy Sándor és Néró (...) a világ lelke és Európa démona
– idézi a francia elnököt a brüsszeli lap.
A „felvilágosult megemlékezésnek" titulált eseménnyel Macron végül is valamilyen szinten visszacancellezte, azaz elébe ment „a stratéga, a törvényhozó, a nemzetépítő" eltörlésének, mert anno olyan lépéseket tett, melyek mai szemmel elítélendők.
A magához képest is röviden, csupán 20 percet beszélő Macron hangsúlyozta, hogy
ne a jelen törvényeivel ítélkezzenek a múlt felett, ehelyett kövessék vissza, mit jelent franciának lenni.
A francia államfő szerint arra az államférfira emlékeznek, aki „márványba véste az emberek közötti polgári egyenlőséget a polgári törvénykönyvben, a törvény általi védelmet pedig a büntető törvénykönyvben", ezzel pedig megteremtette a modern francia jogrendet, és kikövezte az utat a nők és a férfiak közötti egyenlőséghez.
Jóllehet, Napóleon márványba véste azt is, hogy a nő a férfihoz képest alacsonyabb rendű. Az egyik legnagyobb nőgyűlölő volt – szögezte le még márciusban a nem egyenlőségért felelős miniszter.