Tízéves szociális programot fogadtak el a tagországok képviselői az Európai Unió portói csúcstalálkozóján. A „portói szociális kötelezettségvállalás” címet viselő dokumentum három fő célkitűzést fogalmaz meg, tanúsága szerint az Európai Unió vállalja, hogy 2030-ra
Ezt a résztvevők történelmi döntésnek szánták – írja az EUrológus –, először hoztak ugyanis döntést ilyesféle célkitűzésekről.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke úgy nyilatkozott, az Európai Unió és partnerei a portói szociális nyilatkozat aláírásával elkötelezték magukat a szociális jogok európai pillére céljainak 2030-ra kitűzött megvalósítása mellett. A 2030-ra megvalósítani tervezett kötelezettségvállalás kiemelt célokat javasol a foglalkoztatás, az oktatás és a társadalmi befogadás tekintetében. Segíteni fogja Európát abban, hogy megtalálja a helyes utat az új társadalmi, technológiai és gazdasági fejlemények, valamint a koronavírus okozta világjárvány társadalmi és gazdasági következményei által előidézett átalakulás során.
A politikai döntéshozóknak erőfeszítéseiket arra kell összpontosítaniuk, hogy helyreállítsák a foglalkoztatást, fellendítsék a minőségi munkahelyek teremtését, egész életen át tartó tanulásra irányuló beruházásokkal segítsék az embereket a zöld és digitális átállásban sikeres helytálláshoz szükséges készségek elsajátításában, továbbá hogy a mindenki számára biztosítani kívánt esélyegyenlőség előmozdítása révén csökkentsék a szegénységet és a társadalmi kirekesztést – mondta.
David Sassoli, az Európai Parlament (EP) elnöke beszédében konkrét intézkedések meghozatalára szólított fel az unióban élők szociális jogainak biztosítására. Ha nem sikerül kézzelfogható intézkedéseket hoznunk, a jelenlegi válságot még súlyosabb nehézségek fogják követni – figyelmeztetett. Ha az intézkedések mindegyike nem a társadalmi célokra fókuszál, Európa tovább gyöngülhet, és még sebezhetőbbé válik. Fenntartható munkahelyteremtés, a szegénység és az egyenlőtlenségek felszámolása nélkül Európa a fiatalok egész nemzedékét elveszítheti – tette hozzá az EP-elnök.
António Costa, az Európai Unió Tanácsának soros elnöki tisztét betöltő Portugália miniszterelnöke arról beszélt, hogy a pénteken elfogadott cselekvési terv nemcsak felgyorsítja a szociális jogok európai pillérének megvalósítását, de konkrét célszámokat is tartalmaz a szociális fellendülés eléréséhez. Hangsúlyozta, mindaddig nem vagyunk biztonságban, ameddig nem érezheti magát mindenki biztonságban. Egy szociális Európa, illetve a zöld és digitális átállítás csak akkor lehet sikeres, ha a törekvéseket méltányos, emberközpontú szakpolitikák kialakítása kíséri.
Bár pénteken kiderült, hogy sem Magyarország, sem Lengyelország nem támogatja a gender szó használatát – Orbán Viktor miniszterelnök azt mondta, tisztázatlan és ideológiailag motivált a szó jelentése –, ebből semmi nem lett, a kötelezettségvállalásról szóló dokumentumban „gender” három helyen is szerepel szövegben.
Kétszer akkor, amikor a nemek közötti egyenlőség előmozdításáról, a nemek közötti bérszakadék betemetéséről és arról van szó, hogy garantálni kell, hogy ugyanazért a munkáért mindenki ugyanazt a bért kapja. Harmadszor a 78 százalékos foglalkoztatási arány megállapításánál, amelyhez az Európai Unió szerint a nemek közötti bérszakadék felére csökkentésére van szükség.
Orbán Viktor és lengyel kollégája, Mateusz Morawiecki a „gender” helyett inkább „a férfiak és nők” fordulatot látta volna szívesen az Európai Tanács portói csúcstalálkozóról kiadott Portói Nyilatkozat nevű záródokumentumban is. Ezt cikkünk megjelenése után tették fel az Európai Tanács honlapján, és szintén szerepel benne a gender szó,
mégpedig a 10. pontban, ahol a tagországok állam- és kormányfői a nemek közötti foglalkoztatási, bér- nyugdíjszakadék eltüntetésével értenek egyet.
Az a Reuters cikkéből derül ki, hogy Orbán Viktor és Mateusz Morawiecki csak egy félsikert könyvelhet el, ugyanebben a pontban ugyanis eredetileg szerepelt volna „a nemek közötti egyenlőség” fordulat is, amelyből „mindenkit megillető egyenlőség” előmozdítása lett.
Az uniós csúcstalálkozó pénteki munkanapján tartott szociális konferenciát szombaton az uniós állam-, illetve kormányfők informális ülése követi, amelynek középpontjában a koronavírus okozta járványhelyzet áttekintése, a helyreállítás és a munkahelyteremtés szerepelnek.
Ursula von der Leyen beszélt arról is, hogy a koronavírus elleni oltóanyagok megosztása, exportjának engedélyezése, illetve a vakcinagyártási kapacitás növelésének támogatása elengedhetetlen a járvány megfékezéséhez.
Felszólította az Egyesült Államokat és más vakcinagyártó országokat, hogy az Európai Unióhoz hasonlóan tegyék lehetővé az oltóanyagok kivitelét ahelyett, hogy pusztán a koronavírus elleni vakcinák szellemi tulajdonjogainak ideiglenes felfüggesztéséről beszélnének. Kijelentette, a megbeszélések rövid és középtávon nem eredményeznek egyetlen további adag oltóanyagot sem. Csak a gyorsabb előállítás, az exporttilalom feloldása és a már rendelkezésre álló oltóanyagok megosztása nyújt azonnali segítséget – mondta az uniós bizottság elnöke.