Egy nyugalmazott francia tábornok múlt heti írása után a Valeurs Actuelles című francia konzervatív hetilapban újabb felhívást tett közzé, amelyben ezúttal aktív katonák emelnek szót „a haza túlélése” érdekében – írja az MTI.
A nyílt, vasárnap este közzétett petíciót hétfő délutánig csaknem 150 ezren írták alá. A felhívás ismételten Emmanuel Macron köztársasági elnökhöz, a miniszterekhez, a képviselőkhöz és a főtisztekhez intézett nyílt levél formájában jelent meg.
A levelet névtelenül megfogalmazó katonák azt írták, hogy következő választásokon nem
a mandátumok meghosszabbításáról vagy mások mandátumának megszerzéséről lesz szó. Hanem a haza túlélése a tét.
A szerzők jelezték, hogy „nemrégiben léptek a pályára”, ezért a szabályzatnak megfelelően nyilvánosan nem tehetnék közzé véleményüket. Magukat „olyan aktív katonának” nevezték, akik „szeretik a hazájukat”.
„Afganisztánban, Maliban, a Közép-afrikai Köztársaságban vagy máshol, többen közülünk szembenéztek az ellenséges tűzzel. Vannak, akik ott is hagyták a bajtársaikat. A bőrüket adták az iszlamizmus elpusztításáért, amellyel közben kompromisszumokat kötnek a hazánkban” – fogalmaztak az aláírók.
Gérald Darmanin belügyminiszter hétfőn egy televíziós interjúban „durva manipulációnak” és „névtelen emberek gyávaságának” nevezte az újabb írást. „Névtelen emberekről van szó. Ez a bátorság? Névtelennek lenni?” – fogalmazott a tárcavezető. Rajta kívül bírálta a nyílt levelet Bruno Le Maire gazdasági miniszter és Francois Hollande, volt szocialista államfő is.
A Valeurs Actuelles először április 21-én közölt mintegy húsz nyugalmazott tábornok, valamint száz, szintén többségében nyugalmazott magas rangú tiszt és több mint ezer katona által aláírt felhívást, amelyben Emmanuel Macron államfőt a patriotizmus képviseletére kérték. A szöveg először egy blogban, majd április 21-én, a Charles de Gaulle néhai köztársasági elnök elleni puccskísérlet 60. évfordulóján a hetilapban is megjelent.
Az aláírók elítélték „a szétesést, amely a hazát sújtja”, és a „közösségek közötti gyűlölködést, amelyet egyfajta antirasszizmus táplál”, „az iszlamizmust és a külvárosi hordákat”, amelyek szerintük „az alkotmányunkkal ellentétes dogmák alá” kényszerítették az ország egy részét.
A nyugalmazott tisztek az írásukban jelezték, hogy „készen állnak olyan politikusokat támogatni, akik a nemzet megóvására tekintettel vannak”. Arra is felhívták a figyelmet, hogy amennyiben a jelenlegi politika folytatódik, abban az esetben
az aktív bajtársak beavatkozására lesz szükség.
Franciaországban a hadsereg hagyományosan távol tartja magát a politikai vitáktól. A köztisztviselőkre vonatkozik a „visszafogottság kötelezettsége”, amely a nyilvános állásfoglalásokban politikai semlegességet jelent. Az aláírók jelentős része viszont már nyugalmazott, és többen megmérették már magukat helyhatósági választásokon a Marine Le Pen vezette Nemzeti Tömörülés színeiben.
A szöveg heves közéleti vitát váltott ki. Egyes politikus úgy vélték, hogy a katonák lázadásra szólítanak fel, míg a Marine Le Pen vezette Nemzeti Tömörülés üdvözölte a tábornokok helyzetértékelését. Jean Castex kormányfő azt hangoztatta, hogy a kezdeményezés „ellentétes minden köztársasági elvünkkel”.
Egy pénteken megjelent felmérés szerint a franciák többsége egyetért a tábornokok véleményével, és 49 százalékuk egy polgárháborús helyzet esetén támogatná a hadsereg beavatkozását a „rend helyreállítása érdekében”.
Mindeközben a Dühös Rendőrök (Policiers en colère) nevű szervezet is közzétett csütörtökön egy hasonló tartalmú nyílt levelet. Ebben többek közt arra hívták fel a figyelmet, hogy két kollégájuk is életét vesztette az utóbbi napokban: egyiküket egy iszlamista, a másikat pedig egy illegális drogkereskedelemmel foglalkozó banda tagja lőtte le.
Szerintük mindez amiatt történhetett meg, hogy a jelenlegi törvények értelmében nincs biztosítva, hogy a rendőrök és katonák megfelelő önvédelmet gyakorolhassanak a rájuk támadó személyekkel szemben.
Emiatt azt kérték Macrontól, hogy az adott törvényben ismét a korábbi, 1955-ös szabályozásokat vezessék vissza. Ennek jegyében a rendőrök és katonák már abban az esetben is tüzet nyithatnának valakire, ha az illető nem teljesíti a parancsukat, vagy petárdákkal, molotov koktélokkal dobálja meg őket.
Továbbá azt is javasolták, hogy az ország több, mint 600 körzetét – amelyeket a Francia Köztársaság a gyakorlatban szerintük már elvesztett – a hadsereg bevetésével olyan módon zárják le, ahogyan azt az izraelik teszik a palesztinok lakta területeken. Az elnök figyelmébe ajánlották azt is, hogy Brazíliában és a Fülöp-szigeteken az ehhez hasonló eszközökkel már sikereket értek el a drogkartellekkel szemben.