Az Indiában és Dél-Amerikában tomboló koronavírus-járvány megfékezése érdekében a Biden-kormány támogatja a több védőoltás előállítását lehetővé tevő globális intézkedéseket, így azt is, hogy lemondjanak a vakcinák szellemi tulajdonjogának a védelméről. Korábban ezt sokan ellenezték. Ugyanakkor az autóiparban tapasztalt önzetlenség sok-sok életet mentett meg.
Korábban éppen az Egyesült Államok tiltakozott a szellemi tulajdon védelmének felfüggesztése ellen. Az elnököt azonban aktivisták és szervezetek, valamint a saját pártja is egyre nagyobb nyomás alá helyezte. Vélhetően ez is hozzájárult ahhoz, hogy változtattak álláspontjukon.
Breaking News: The Biden administration will support lifting patent protections for Covid-19 vaccines, a breakthrough for global efforts to produce more doses as the virus rages in India and South America. https://t.co/dKC5P27cTs
— The New York Times (@nytimes) May 5, 2021
A javaslat két beterjesztője, India és a Dél-afrikai Köztársaság egy új tervezetet készít a Kereskedelmi Világszervezet számára.
Az Európai Unió is hajlandó tárgyalni a vakcinaszabadalmak elérhetővé tételéről – jelentette be az Európai Bizottság elnöke. Ursula von der Leyen szerint az unió minden olyan javaslatról hajlandó tárgyalni, amely „hatékony és pragmatikus” módon járul hozzá a világjárvány visszaszorításához.
A washingtoni álláspont megszületésének másnapján Emmanuel Macron is beadta a derekát. A szabadalom feloldása ellen korábban tiltakozó francia elnök azt mondta: meg kell teremteni annak a lehetőségét, hogy az oltás köztulajdonná váljon. Ugyanakkor kiemelte, hogy rövid távon a meglévő adagok adományozása és a legszegényebb országokkal partneri viszonyban történő oltóanyaggyártás élvez elsőbbséget.
A német kormány ezzel szemben nem függesztené fel az oltóanyagok szabadalmi jogát. A koronavírus-világjárvány elleni küzdelemben az oltóanyaggyártás szűk kapacitása a fő gond, és nem az, hogy a vakcinák fejlesztőit illeti a készítmények szabadalmi joga – érvelt a helyettes kormányszóvivő.
A szellemi tulajdon védelme az innováció, az újítás forrása, és ennek így is kell maradnia – tette hozzá Ulrike Demmer Angela Merkel kancellár álláspontját ismertetve.
A szabadalmak feloldásának ellenzői szerint a lépés egyrészt nem ösztönözné a gyógyszercégeket újabb oltóanyagok kifejlesztésére. Másfelől sok helyütt amúgy sincsenek gyártási kapacitások, ezért önmagában a tilalom megszüntetése nem vetne véget a járványnak.
A fenntartások kétségtelenül megalapozottak.
Ugyanakkor a gyógyszergyártóktól eltérően az autóiparban volt példa az önzetlenségre.
„Kevesen mentettek meg annyi életet, mint Nils Bohlin” – hirdeti a Volvo mind a mai napig.
És igazuk van. Nils Bohlin, a Volvo nem igazán ismert mérnöke fejlesztette ki 1959-ben a V típusú, hárompontos biztonsági övet. Innovációját azóta is alkalmazza az autóipar. Új, keresztpántos kialakítása sokkal egyszerűbbé és biztonságosabbá tette a biztonsági öveket.
A Volvo akkori elnökének, a szintén mérnök Gunnar Engellaunak egy hozzátartozója meghalt részben az akkor használatos kétpontos biztonsági öv hiányosságai miatt, a biztonsági öv ráadásul még nem is volt szériafelszereltség az autókban. A személyes tragédia ösztönözte Engellaut a biztonságosabb megoldásra. Első lépésként elcsábította Nils Bohlint a rivális Saabtól, és arra kérte, sürgősen találjon jobb megoldást.
Bohlin érdeme, hogy a biztonsági öveket sokkal kényelmesebbé és könnyebben használhatóvá tette. Az általa megálmodott hárompontos öveket a mellkason és a deréktájon keresztül egyetlen kézzel lehetett becsatolni. A fejlesztésekkel együtt mégis hatévnyi népszerűsítésbe telt, hogy legalább a svéd autósok töredékét meggyőzzék a használatáról.
Az ehhez hasonló innovációk sok millió koronás/dolláros/forintos kutatás-fejlesztési és marketingbefektetést igényelhetnek.
A Volvo az 50-es és 60-as években fokozott erőfeszítéseket tett, hogy tesztelje találmányának a hatékonyságát. Több száz kísérletet futtatott, és több tízezer balesetet adatait elemezte, bizonyítandó elképzelésének eredményességét.
A biztonsági öv használata Svédországban végül mind elterjedtebbé vált: az 1965-ös, megdöbbentően alacsony 25 százalék után tíz évvel később, 1975-ben a svéd autósok több mint 90 százaléka bekötötte magát vezetés közben.
A Volvo szabadalmaztatta terveit. Ez a szokásos ipari gyakorlat, hogy beruházását megvédje a másolatoktól. A jó szabadalmak védhető előnyt jelentenek a riválisokkal szemben – például húsz év monopoljogot az Egyesült Államokban. A Volvo tekintélyes licencdíjakat számíthatott volna fel a versenytársaknak, vagy éppen a kizárólagosság megtartásával a legbiztonságosabb autóként népszerűsíthette volna járműveit az utakon.
A Volvo ezzel szemben Bohlin szabadalmát azonnal mindenki számára elérhetővé tette.
Miután finanszírozták a kutatás-fejlesztést, a versenytársaknak ajándékozták a terveket, hogy ösztönözzék a tömeges használatot, és életeket mentsenek.
A hárompontos biztonsági öv több százezer életet mentett meg. Több millió ember sérülését előzte meg, vagy csillapította azok súlyosságát.
A Tesla 2014-ben a Volvóhoz hasonlóan „nyílt forrásúvá” tette akkumulátorszabadalmait.
Ezzel ösztönözte az elektromos autók újításait abban a reményben, hogy ez általánosságban csökkenti a gyártási költségeket, és felgyorsítja a „villanyautók” tömeges elterjedését.
Korai lenne megmondani, hogy ez a hárompontos biztonsági övhöz mérhető, közhasznú felajánlás lesz-e, az elv mindenesetre ugyanolyan nemes.
(Borítókép: Egy technikus dolgozik a Sinovac Biotech laboratóriumában, ahol avállalat potenciális Covid–19-vakcináját, a CoronaVacot gyártja2020. szeptember 24-én Pekingben,Kínában. Fotó:Kevin Frayer / Getty Images)