Az EU kezdetben alkudozni próbált a gyógyszergyártókkal, és szállítási határidőket sem szabott meg. Egységes fellépésével azonban meghiúsította Európa megosztottságát. A vakcinabeszerzés tanulságai.
Tagadhatatlan, hogy Ursula von der Leyen hibákat követett el minden idők legnagyobb oltási kampányának megszervezése során. Utólag visszatekintve azonban az Európai Bizottság elnökének a vakcinák közös beszerzésére vonatkozó döntése értelmet nyer, és a bizonytalan tavasz után a dolgok most már jól állnak – írja a Neue Zürcher Zeitung.
Április 23-a jeles nap volt Ursula von der Leyen számára. Nem azért, mert délelőtt Guy Parmelin svájci elnökkel, este pedig Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel találkozott. A 62 éves hölgy sokkal inkább örült délutáni kiruccanásának: Özlem Türecivel, a BioNTech alapítójával, Albert Bourlával, a Pfizer vezérigazgatójával és Alexander De Croo belga miniszterelnökkel meglátogatta Európa legfontosabb vakcinagyártójának egyik gyártóüzemét.
Puursban, egy Brüsszeltől negyven kilométerre északra fekvő kisvárosban – ahol már hónapok óta javában folyik az új mRNS-vakcina gyártása – a bizottsági elnök végre jó híreket jelenthetett be.
The Puurs site was the first to produce mRNA vaccines at large scale in **
— Ursula von der Leyen (@vonderleyen) April 23, 2021
Now we are leading worldwide on this technology.
We are negotiating a new contract to secure 1.8 billion doses for 2021-23.
For booster shots and protection against variants. pic.twitter.com/ZV69H2bsmO
„A tudomány győzni fog” szlogennel feliratozott videófal előtt lazán elmosolyodott, amikor az oltási stratégiájával kapcsolatos kételyekről faggatták. Igen, kezdetben voltak nehézségek. Igen, voltak késések és szűk garatok a termelésben. De most minden jobbra fordul.
Von der Leyen szerint júliusra az unió felnőtt lakosságának 70 százalékát be kell oltani. Ha ez sikerül, akkor az a BioNTech/Pfizer óriási erőfeszítéseinek is köszönhető. A bizottság a német–amerikai céggel további 1,8 milliárd dózis vakcina szállítására szerződött 2021 és 2023 között.
A szakértők szerint amint egy ország eléri a 70 százalékos átoltottsági arányt, a lakosság kellőképpen védett lesz a vírus ellen, azaz kialakul a nyájimmunitás. Ekkor már nem tartják szükségesnek a korlátozásokat a terjedés megakadályozásához.
Az EU hónapok óta hajtogatja, hogy szeptember közepére elérhető ez a szint. Ha pedig két hónappal korábban alakul ki, az a Bizottságot és annak sokat szidott elnökét jobb színben tünteti fel.
A közös oltási stratégia csaknem egy éve, 2020. június 17-én született meg. Azon a napon von der Leyen megígérte, hogy „az EU a lehető leghamarabb mindenki számára egyenlő hozzáférést biztosít a megfizethető oltóanyaghoz”. Addigra megszületett az elvi döntés, hogy a 27 nemzeti kormány helyett a bizottság tárgyaljon a gyógyszergyártókkal a szerződésekről.
A járvány első hulláma után, amikor minden ország egyedül küzdött a vírus ellen, világossá vált, hogy az uniónak meg kell hiúsítania a vakcináért folytatott versenyt. „A globális világjárvány elleni küzdelemben nincs helye az »én vagyok az első« elvnek” – jelentette ki a bizottsági elnök.
Négy állam ugyanis – Németország, Franciaország, Olaszország és Hollandia – már megalakította „oltási szövetségét”, ami kételyeket ébresztett a többi tagországban. Végül Angela Merkel német kancellár nyomására a szövetség felbomlott. Az AstraZeneca gyógyszergyártó céggel 300 millió adag oltóanyag szállításáról kötött szerződést átadták a bizottságnak.
Az EU bonyolult döntéshozatali eljárásainak sarkalatosan gyenge pontja, hogy szinte mindig túl sok szereplő vesz részt a döntéshozatalban
– véli Daniel Gros, a brüsszeli Európai Politikai Tanulmányok Központjának német közgazdásza. Az oltóanyag közös beszerzése és egy főre jutó elosztása ennek ellenére helyes döntés volt, hogy elkerüljék az Európán belüli torzsalkodást. Gros szerint azonban a tárgyalásokat rosszul kezelték. Szerinte a problémák akkor kezdődtek, amikor von der Leyen nem a megfelelő személyt bízta meg a tárgyalások vezetésével.
Az Európai Bizottság főigazgatója, az olasz Sandra Gallina eredetileg fordítónak tanult. Az unió nevében kereskedelmi tárgyalásokat folytatott a dél-amerikai Mercosur gazdasági tömörüléssel. Nem rendelkezett azonban kellő tapasztalattal az egészségügy vagy a gyógyszeripar területén.
A gyógyszeripari vállalatokkal folytatott tárgyalások során Gallina rossz prioritásokat állított fel, mivel megpróbálta lenyomni az árakat, a felelősségi kockázatok tekintetében pedig fölösleges nyomás alá helyezte a vállalatokat.
„A gyógyszergyáraknak egyrészt gyorsan kellett termelniük, másrészt teljes felelősséget kellett vállalniuk az esetleges mellékhatásokért. Az unió ugyanis – az Egyesült Államoktól vagy Nagy-Britanniától eltérően – nem egyezett bele a felelősség alóli mentességbe” – hangoztatja Gros. A tárgyalások elnyúltak, az idő pedig sürgetett. Ráadásul a bizottság nem nyújtott gazdasági ösztönzőket a termelés felgyorsítására.
A legnagyobb mulasztás azonban az volt, hogy az EU nem foglalt a szerződésekbe semmilyen jogilag kötelező érvényű menetrendet.
A vakcinagyártókat csak arra kötelezte, hogy „a lehető legjobb erőfeszítéseiket” tegyék meg. Ha egy gyártó nem tartotta be a szállítási határidőt, egyszerűen új szállítási céldátumot kellett kitűznie. A szerződésszegés szankcióiról lemondtak. Mindez hónapokkal később megbosszulta magát.
Tavaly novemberben, a vártnál jóval korábban, a BioNTech/Pfizer, a Moderna és az AstraZeneca fejlesztői áttörésről számoltak be. Három nappal szenteste előtt a bizottság megadta az első uniós szintű forgalomba hozatali engedélyt a BioNTech/Pfizer vakcinájának, miután az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) zöld utat adott neki. Von der Leyen az oltási kampány kezdetét a következő szavakkal ünnepelte: „Ez Európa pillanata”. Az eufória nem tartott sokáig.
Noha Brüsszel hat gyártóval 2,3 milliárd dózis oltóanyagra kötött szerződést, az európaiak úgy érezték: elszalasztották a pillanatot. Az év végéig mindössze 9750 dózis érkezett Olaszországba és Spanyolországba.
Németországban alkalmazottak ezreinek kellett üres oltóközpontokban várakozniuk, miközben Izraelben, az Egyesült Államokban és az Egyesült Királyságban már javában folyt a tömeges oltás.
Miután a BioNTech/Pfizer, majd az AstraZeneca januárban bejelentette, hogy nem lesz képes a tervezett határidőre szállítani, a bizottság ideges lett.
Január végén sietve bejelentette a Covid-vakcinákra vonatkozó exportkorlátozást, megakadályozandó, hogy az EU-nak járó vakcinaadagok más térségekbe kerüljenek. Az AstraZeneca gyártási fennakadást jelentett az EU-nak, ugyanakkor továbbra is szállított az Egyesült Királyságba.
Geopolitikai szempontból naiv volt a bizottság? Miközben a koronavírus elleni vakcinákat az EU-ból a világ minden tájára exportálták – a többi között Izraelbe, az Egyesült Királyságba és az Egyesült Államokba –, a kereskedelem nem alapult a reciprocitás elvén.
A vakcinafejlesztést korán támogató amerikaiak arra kötelezték a gyártókat, hogy először saját országukat lássák el. A britek a hazai AstraZeneca gyógyszercéggel is „UK-first contract”-ot, azaz „először az Egyesült Királyságba” szerződést kötöttek.
Peter Liese német európai parlamenti képviselő – maga is orvos – úgy véli, hogy az EU-t teljes kudarccal vádolni igazságtalan. „Én is szerettem volna, ha az oltási kampány gyorsabban halad” – mondta. Ugyanakkor ostobaság azt állítani, hogy az EU nemzetközi összehasonlításban az utolsó helyre szorult, hiszen az élen járók tényleges exporttilalmakkal védekeztek. „Más magasan fejlett országokban, például Svájcban vagy Japánban, az oltás menete nem volt gyorsabb, mint az EU-ban” – hangoztatja Liese.
A CDU politikusa az Európai Parlament egészségügyi bizottságának tagjaként ősszel arról vitatkozott baloldali képviselőkkel, hogy miért kell egyáltalán előre fizetni a gyógyszercégeknek. A vád nem az volt, hogy a bizottság zsugori. Ellenkezőleg: hogy túl nagyvonalú.
Az EU-nak mentesítenie kellett volna a gyártókat a felelősség alól a fejlesztés felgyorsítása érdekében? Liese szerint a kritikusok utólag mindig okosabbnak tűnnek.
Parlamenti kollégáival együtt felvetette, hogy a vakcinák sürgősségi engedélyezésével ne a gyártók, hanem a kormányok vállaljanak felelősséget a mellékhatásokért. Javaslata süket fülekre talált.
Vajon a közös oltási stratégia fiaskó volt? Mivel kezdettől fogva fontos volt a vakcinák mielőbbi beszerzése, Gros, a közgazdász kudarcnak tartja. Liese, az orvos is úgy véli, hogy a hibákból tanulni kell, és hogy az EU-nak a jövőben hatékonyabb struktúrákra lesz szüksége a járványok elleni küzdelemben.
A bizottság egységes fellépése, amely meghiúsította Európa megosztottságát, semmiképpen sem nevezhető kudarcnak.
A védőoltásokban közben a fordulat jelei mutatkoznak. A BioNTech/Pfizer céggel kötött dollármilliárdos megállapodás az ellátás biztonságát szavatolja, de nem kockázatmentes, mivel az EU most erősen egyetlen gyártóra fókuszál.
(Borítókép: Gräfl János / Index )