Kiváló alkalom a Gázában zajló fegyveres konfliktus, hogy a gyengélkedő kínai diplomácia visszatérjen a porondra. Az ujgurok elleni atrocitások miatt tekintélyében megtépázott Peking most az Egyesült Államokra mutogat, miközben Joe Biden saját pártján belül is nyomás alatt áll. Ráadásul már Mao Ce-tung is érdeklődött a térség iránt, s úgy tűnik, a palesztinok a mai napig hálásak.
Ritkán pendül egy húron Peking és az amerikai baloldal, a fellángoló gázai konfliktus azonban megadta hozzá a kellő alkalmat. Ez pedig rossz hír Joe Biden számára, az amerikai elnöknek ugyanis így többfrontos küzdelemre kell készülnie: úgy kell megőriznie a jó kapcsolatokat Izraellel, hogy közben a kormányon belüli és a nemzetközi kritikákat is leszerelje.
Biden hétfőn egyeztetett Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel, a telefonbeszélgetést követő sajtónyilatkozatból is az óvatos lavírozás köszön vissza. Miközben az amerikai elnök tűzszünetet sürgetett a felek között, azt is leszögezte, hogy Izraelnek jogában áll megvédenie magát. Nem ez volt az első alkalom, hogy Biden a konfliktus megoldására tett erőfeszítéseket.
Joe Biden amerikai elnök a feszültség számottevő és azonnali csökkentését követelte Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel folytatott szerdai telefonbeszélgetésében, annak érdekében, hogy megteremtsék a tűzszünet feltételeit. Karine Jean-Pierre fehér házi szóvivő tájékoztatása szerint Biden elmondta Netanjahunak: azt várja, hogy számottevően csökkenjen a feszültség.
A hétvégén is lezajlott egy megbeszélés, akkor Netanjahu mellett Mahmúd Abbász palesztin elnök is jelen volt. Minderre azonban csak azt követően kerülhetett sor, hogy a Fehér Ház rábólintott az Izraelnek szánt fegyvereladásra, és első alkalommal megakadályozta, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsban (BT) határozatban szólítsanak fel az ellenségeskedés beszüntetésére.
Biden erőfeszítéseinek azonban egyelőre nemhogy látszatja nincs, de a Demokrata Pártban is egyre nagyobb nyomás alá kerül.
A közismerten Izrael-ellenes Ilhan Omar képviselő az emberi jogi kártyával támadta Bident, emlékeztetve az elnököt a választási kampány során hangoztatott hagyományos nyugati értékekre. Hasonló megnyilvánulás érkezett Alexandria Ocasio-Cortez baloldali képviselőtől, miközben az amerikai sajtóban is azzal vádolták az amerikai elnököt, hogy elődje, Donald Trump szélsőségesen Izrael-párti politikáját követi.
Mindez bizonyára muzsikaszó Peking számára, hiszen muszlim témában végre nem Kínát, hanem a nyugati riválist veszi elő a világ. A kelet-ázsiai ország Hszincsiang-Ujgur Autonóm Területén élő muszlim kisebbség elleni atrocitásoktól visszhangzott a sajtó: a hatóságok nemcsak átnevelő táborokat nyitottak a szeparatizmussal vádolt ujgurok betöréséhez, de a vádak szerint kényszermunkára, kényszersterilizációra kötelezték őket. A témát Washington is felkapta, népirtásra hivatkozva a Biden-kormány kezdeményezésére márciusban Kínát sújtó szankciókat fogadott el több nyugati ország és az Európai Unió.
Márpedig a pekingi diplomácia kedvelt eszköze a nyugati kettős mérce visszafordítása. Az ENSZ Biztonsági Tanácsán történt amerikai vétóval kapcsolatban a kínai külügyminisztérium kijelentette, az Egyesült Államok érzéketlen a muszlimok szenvedései iránt.
Az Egyesült Államok mindig arról beszél, hogy törődik a muszlimok emberi jogaival […] A palesztinok szenvedéseit azonban figyelmen kívül hagyja
– fogalmazott Hua Csunjin (Hua Chinyin), a külügyminisztérium szóvivője. Ezeket a gondolatokat visszhangozta a kínai sajtó és az ENSZ Biztonsági Tanácsának hétvégi ülését vezető Vang Ji (Wang Yi) külügyminiszter is.
Pekingnek ráadásul van jogalapja ahhoz, hogy a palesztinok védelmezőjeként lépjen fel. Már a Kínai Népköztársaságot megalapító Mao Ce-tung is támogatta a palesztinok függetlenségi törekvéseit, ami nem egyszer fegyverszállítmányokban nyilvánult meg. Bár utódja, Teng Hsziao-ping a katonai támogatást mérsékelte, 1988-ban hivatalos diplomáciai kapcsolatot létesített a Palesztin Állammal. Izrael és Kína között erre csak 1992-ben került sor.
Jasszer Arafat, korábbi palesztin elnök tizennégyszer járt Pekingben, és a jelenleg hivatalban lévő Mahmúd Abbász is többször ellátogatott a kínai fővárosba. Ráadásul Kína soha nem nyilvánította terrorszervezetnek a Hamászt, sőt miután a 2006-os palesztin parlamenti választásokon a radikális párt győzött, hivatalos delegációként utazhattak Pekingbe.
Közben Kína izraeli kapcsolatait is építgette, a közel-keleti békefolyamatban is egyre jobban ambicionálta magát. 2003-ban és 2006-ban béketalálkozót szervezett a felek meghívásával, majd 2017-ben Hszi Csinping elnök folytatta az elődök által megkezdett munkát. Az eseményen az izraeli és a palesztin delegáció is egyetértett abban, hogy Kínának fontos szerepe van a térség biztonságának fenntartásában. A pozitív visszacsatolás újabb lendületet adott a pekingi diplomáciának.
Nem sokkal a most megindult harcok előtt Kína újabb háromoldalú találkozót tervezett. Erről márciusban beszélt közel-keleti turnéja során Vang Ji külügyminiszter, miután az Al-Arabiya hírcsatornának nyilatkozott, a palesztin fél nem győzte üdvözölni a kezdeményezést. Az Al-Monitor hírportálnak palesztin diplomaták elmondták, elegük van az Egyesült Államok Izrael-párti politikájából, ezért szeretnék, ha Peking közbelépne. Szintén támogatta a kínai kezdeményezést a Hamász egyik vezetője, Hamad al-Raqab.
Peking mindig támogatta a palesztinok küzdelmét, álláspontja mindig nekünk kedvezett. Tanulmányozzuk Vang Ji kezdeményezését, és minden pontját támogatjuk, amely egybeesik érdekeinkkel
– fogalmazott. Hogy a békefolyamatban Kína szerepvállalása a nagyhatalmi játszma fontos játéktere, az Egyesült Államok reakciója is felhívja a figyelmet. Órákkal azt követően, hogy Vang Ji márciusban előterjesztette javaslatát, a Biden-kormány újabb segélyszállítmányokat hagyott jóvá a palesztinok számára. Egyebek mellett útnak indult egy 15 millió dollár értékű humanitárius segély is, ami az éhínség szélén álló Gázai övezet támogatását szolgálta. A korábbi folyamatok alapján, Peking közvetett nyomására újabb amerikai gesztus várható. A napokban ugyanis a kínai külügyminisztérium ismét jelezte, a konfliktus rendezésére béketárgyalásokat kezdeményez.
Közben a Hamász mozgalom egyik vezető tisztségviselője azt mondta, hogy egy-két napon belül lehetséges a tűzszünet az izraeli–palesztin konfliktusban:
Úgy vélem, a fegyvernyugvás elérését célzó erőfeszítések sikerrel fognak járni. Arra számítok, hogy a tűzszünetet egy-két napon belül megköthetik, mégpedig közös megállapodással
– mondta Músza Abu Marzuk a libanoni al-Majádín televíziós csatornának nyilatkozva.
A zárt ajtók mögött zajló tárgyalásokra rálátással bíró egyik egyiptomi biztonsági forrás szerint a felek közvetítők közbenjárásával lényegében megállapodtak a tűzszünetben, amelynek már csak a részleteit kell kidolgozni.
Az ENSZ közgyűlése csütörtökön fogja napirendre tűzni a május 10. óta zajló rakétaháború ügyét. A gázai egészségügyi hatóságok szerint eddig 228 palesztin vesztette életét, köztük több mint hatvan gyerek. Izraeli oldalon tizenkét ember halt meg.
(Borítókép: Sűrű fekete füst tör a magasba, miután az izraeli hadsereg légi csapást mért az Associated Press amerikai hírügynökségnek is otthont adó tizenegy emeletes épületre Gázában 2021. május 17-én. Fotó: Hatem Moussa / MTI/ AP)