Részletekbe menően beszélt a gázai konfliktusban zajló katonai műveletekről Izrael Terrorellenes Hivatalának korábbi igazgatója. Nican Nuriel tábornok szerint a rengeteg civil áldozatért a Hamász a felelős, a Gázát behálózó alagútrendszerüket ugyanis szándékosan lakóépületek alá építik. Nuriel beszélt a légi csapásokat megelőző felderítő tevékenységről és arról, a hadsereg jogászai hogyan biztosítják, hogy a megtámadott célpontok katonai minősítést kapjanak.
Több mint kétszáz palesztin áldozatot követelt a május 10-én kiújult, majd pénteken fegyverszüneti megállapodással lecsillapodott gázai konfliktus. Számos kormány, a világsajtó nagy része elítélte az Izrael által végrehajtott légi csapásokat, amelyeket annak ellenére is túlzónak ítélt meg a közvélemény, hogy a radikális palesztin szervezet, a Hamász támadt először.
Hogyan lett ilyen magas a civil áldozatok száma? Miért kell szétbombázni ártatlan emberek otthonát? Mire játszik Izrael, tényleg vége van a konfliktusnak?
Ezekre a kérdésekre is válaszolt egy háttérbeszélgetésen Nican Nuriel, az izraeli Terrorellenes Hivatal korábbi igazgatója. Az eseményen egyedüli magyar meghívottként az Index is jelen lehetett. Az izraeli hadsereg (IDF) tábornoka leszögezte: kormányuk nem tekint ellenségként a Gázában élő lakosokra, ezért a katonai csapásmérés megtervezésekor az IDF mindig a lehető legkevesebb áldozatra törekszik. Elmondása szerint ennek alapja, hogy a célpont meghatározása előre megadott protokoll szerint történik.
A folyamat mindig ugyanaz. A hatékony hírszerzés által gyűjtött információk alapján a központban dolgozó jogi osztály tesz javaslatot vagy ellenjavaslatot a támadásra. Egy nagy körasztal körül ülnek, látnak mindent, hozzáférnek az összes információhoz. Ezt követően a parancsnok hozza meg a döntést, majd a légierő végrehajtja a feladatot – ők tudják, hogy milyen típusú lőszerrel, milyen irányból kell támadniuk
– fogalmazott Nuriel.
Van, hogy percek alatt hoznak döntéseket, van, hogy heteken át várják az „esős napot”, vagyis a támadási parancsot. A hírszerzésnek azonban mindig legalább két bizonyítékot kell biztosítania a támadáshoz, itt képi vagy hangfelvételeket, dokumentumokat vár el a központ. A jogászok a beáramló információt a nemzetközi jog előírásai alapján értékelik.
Ha annak megfelelően a célpont katonainak minősül, a támadást jogilag megalapozottnak tekintik.
Nuriel elmondása szerint több mint 250 légi csapást kellett törölniük a mostani konfliktus során. A tábornok állítja, tűzparancs esetén sem támadnak azonnal, előtte figyelmeztetik a civileket a várható csapásra. Ez is pontos protokoll alapján történik. „Akit tudunk, telefonon értesítünk, van, hogy a támadás előtt egy órával, de előfordul, hogy kevesebb időt hagyunk” – mondta. A támadás előtt tíz perccel a légierő mindig lead egy figyelmeztető lövést: ez az úgynevezett „kopogtatás a tetőn” (knocking on the roof), ami az épületre lőtt, kis teljesítményű bombát jelent. Ezt követi a tényleges csapás. Műveleti okokra hivatkozva az izraeli tábornok arra nem válaszolt, hogy az épületből távozó civilekkel együtt a katonai célpontok is elmenekülnek-e.
Ha a Hamász tagja vagy, és egy épületből menekülsz, hidd el, felismerlek
– fogalmazott újságírói kérdésre Nuriel, hozzátéve: egyébként sem jellemző, hogy a lakóépületekben bujkáló palesztin katonák a civilekkel együtt meneküljenek el. Bizonyára ez a Hamász alagútrendszerével van összefüggésben. Az úgynevezett Gáza Metró a palesztin szervezet által épített, kiterjedt föld alatti hálózat, amelyben – állítólag – parancsnoki vezetési központok, kommunikációs rendszerek, sőt fegyvergyárak és raktárak is megbújnak. Ezek, illetve a rakétaindító állások felszámolására törekszik az izraeli hadsereg, a biztonságpolitikai szakértő szerint sikerrel: míg a konfliktus első napjain több száz rakéta indítására volt képes a palesztin fél, ez a szám mára húsz alá csökkent.
A civil áldozatok miatt nem Izrael, hanem a Hamász a felelős
– reagált az Index kérdésére Nuriel. Az izraeli tábornok szerint a palesztin szervezet lakóépületek alá építi ki bázisait, ezzel egyébként is rosszul alapozott épületeket sodornak veszélybe. A biztonságpolitikai szakértő hozzátette, sok épület a hibás rakétaindítások miatt omlik össze, de előfordul az is, hogy a Hamász élő pajzsként használja a civileket, nem engedi, hogy elhagyják az épületet. Az Index megkérdezte azt is, hogy a nagyszámú civil áldozatok tükrében miért ragaszkodik az izraeli hadsereg a légi csapásokhoz. Korábban írtunk arról, hogy az IDF-nek tíz, különleges műveletekre kiképzett egysége van, külön alakulat szolgál például a föld alatti hálózatok felderítésére és megsemmisítésére is. Nuriel szerint a szárazföldi alakulatok bevetése nem indokolt, Izrael ugyanis nem akarja elfoglalni Gázát.
És itt jött a következő csavar: nemcsak a terület megszállása nem érdeke a zsidó államnak, de a Hamász elpusztítása sem.
„A kormány egyértelműen fogalmaz a Hamásszal kapcsolatban: megsemmisítés helyett elrettentés” – mondta el Nuriel. Ez egy 2009-es döntéshez vezethető vissza, amikor is az izraeli vezetés rájött, hogy egy gyenge Hamász sokkal könnyebben kezelhető, mint egy erős palesztin kormány. A Palesztin Autonómiahatóságot ugyanis jelenleg Mahmúd Abbász vezeti, és a politikusban Izrael nem bízik meg. Nuriel szerint döntésképtelennek tartják, ráadásul évek óta azon fáradozik, hogy – saját hatalmát védve – elhalassza a palesztin választásokat.
„Egy erős palesztin kormánnyal ráadásul Ciszjordániáról is tárgyalni kellene, márpedig ezt nem akarjuk” – tette hozzá. Ezért aztán a most zajló konfliktussal Izraelnek két célja van. Egyrészt meggyengíteni a Hamászt, az erősödő szervezet ugyanis azzal fenyeget, hogy a föld alól lepi meg Izraelt. Továbbá a légi csapásokkal a zsidó állam ellenségeinek is üzen.
A Hezbollahnak és Iránnak látnia kell, hogy aki ujjat húz Izraellel, annak nagyon nagy árat kell fizetnie
– tette hozzá az IDF tábornoka.
(Borítókép: Az izraeli Vaskupola légvédelmi rendszer rakétáját lövik ki a Gázai övezetből indított rakéta megsemmisítésére 2021. május 17-én. Fotó: Ahmad Gharabli / AFP)