A WHO és az ILO, vagyis a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet közös kutatásából kiderül, hogy 2000 és 2016 között mintegy harmadával nőtt az agyvérzésben vagy szívrendellenességben elhunytak száma a világon.
Az első közös globális kutatás azt mutatja, hogy 2016-ban 745 ezren haltak meg agyvérzésben vagy iszkémiás szívbetegségben. Ez pedig 29 százalékos növekedést jelent 2000-hez képest.
Ehhez pedig nagyban hozzájárult az, hogy az elhunytak – életük során – minimum 55 órát dolgoztak hetente.
Ha bontásban nézzük, akkor 398 ezer embert az agyvérzés vitt el, míg a szívhez köthető problémák 347 ezret. Az egyértelműen a sok munkához köthető halálesetek száma kiemelkedően magas a középkorú és idősebb férfiak körében (7 százalék), a csendes-óceáni térség nyugati régiójában, illetve Délkelet-Ázsiában. Az elhunytak 60 és 79 év közöttiek voltak, és többségük hetente 55 órát vagy még többet dolgozott 45 és 74 éves kora között.
Ez volt egyébként az első olyan kutatás, ahol azt elemezték: van-e, és ha igen, akkor milyen összefüggés a szokatlanul nagy munkaterhelés és az agyvérzés, valamint az iszkémiás szívbetegségek között. A kutatáshoz 2300 korábbi kutatás eredményeit és 154 országból kapott adatbázist használtak fel. Ezek összesítéséből kiderült, hogy akik tartósan többet dolgoztak heti 55 óránál, azoknál 35 százalékkal volt magasabb az agyvérzés és 17 százalékkal az iszkémiás szívbetegségek lehetősége, mint azoknál, akik csak 35–40 órát dolgoznak hetente.
A vizsgálatok azt mutatják, hogy egyre több embert foglalkoztatnak túlmunkában a világon, ez az arány jelenleg globálisan a Föld népességének (7,6 milliárd) 9 százaléka. Az emelkedő arány pedig azt jelenti, hogy egyre több ember teszi ki magát egészségkárosodásnak.
A WHO főigazgatója azt mondja, hogy
a koronavírus-járvány nagyon sok ember esetében változtatta meg azt, hogy miként dolgozik.
Mivel sok ágazatban áttértek a távmunkára, ezért gyakran elmosódott a munka és az otthonlét közötti határvonal. Ráadásul a vállalkozásoknak jelentős része döntött a leállás vagy a csökkentett munkaórák mellett, ami azt eredményezte, hogy a dolgozóknak máshol kellett munkát találniuk a fizetésük kiegészítéséhez, ami gyakran vezetett oda, hogy nagyon sok túlórát vállaltak. És ez is egyértelműen a stroke és a szívbetegségek számának növekedését eredményezi – tette hozzá Tedros Adhanom Ghebreyesus.
A KSH adatai szerint egyébként Magyarországon 2019-ben több mint 11 ezer ember halálát okozta stroke, és majdnem 26 ezer fő hunyt el iszkémiás szívbetegségben.
(Borítókép: Textilgyár Savarban, Dhaka külvárosában, ahol mintegy hatezer alkalmazott dolgozik, 2015. június 17-én. Fotó: Frédéric Soltan / Corbis / Getty Images)